Bemutatták a szomszédos térség fejlesztési tervét kedden

A Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zónán belül három növekedési centrum térséget határoznak meg, amelyek területén a fejlesztések kihatnak a tágabb környezetre is: Kaposvár és környezete, Pécs-Mohács-tengely, valamint a Szekszárd-Paks magterület, és a környező települések. Utóbbi köré épült fel a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség – fejtette ki Mikes Éva a Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa. A szekszárdi megyeházán tartott keddi sajtótájékoztatón, a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség (KDMKT) fejlesztési stratégiáját mutatták be részletesen.

A kormánybiztos megemlítette a fejlesztési zónával kapcsolatban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem kaposvári kampusza által készített tanulmányokat, programokat valamint koncepciókat. Hozzátette, a Szekszárd-Paks magterülethez köthető térség szakmai programja a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács kérésére és felügyelete alatt készült el.

Közép-Duna Menti Kiemelt Térséghez három megye (Bács-Kiskun, Fejér, Tolna), azok tizenegy járása, és azok kilencvenkilenc települése tartozik – ismertette Mikulás Brigitta, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács elnöke előadásában. Úgy vélekedett, a térség területi elhelyezkedése egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a Duna jobb és bal partján található társadalmi szervezetek, vállalkozások egymással szorosabb kapcsolatokat alakítsanak ki. Mikulás Brigitta kiemelte, hogy a tervezett paksi atomerőmű-bővítés lehetőségeinek kihasználása határozza majd meg a térség elkövetkezendő évtizedeit.

A Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács elnöke többek között olyan fejlesztési célokat határozott meg, mint a munkahelyek széles körét biztosító ipari és mezőgazdasági termelés ösztönzése, az életminőség folyamatos javulása, a biztonságos megélhetés elősegítése, a helyi igények magas fokú és széles spektrumú kielégítésére épülő szolgáltai szektor létrehozása, a fenntartható környezetgazdálkodás biztosítása, valamint az innovatív agrár és élelmiszer szektor megteremtése.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztési irányait kijelölő stratégia már nyár elején készen volt. Ez a következő uniós ciklus hétéves időszakában meghatározza az érintett három megyében (Somogy, Tolna, Baranya) azt hogy, milyen célterületekre fordíthatók majd a rendelkezésre források.

Mikes Éva egy június elején megtartott sajtótájékoztatón kifejtette, hogy cél nem más, mint trendforduló elérése, azaz a térség növekedési pályára állítása. A munkahelyek megőrzését és újak teremtését, a jövedelmek emelését, a népességmegtartó-erő növelését, tehát a felzárkóztatást szolgáló stratégia három pillérre épül, vidék- és iparfejlesztésre, valamint a turisztikára.