Szellemház lett a Lánc utcai tömbből

Az elmúlt hónapokban a Lánc utcai önkormányzati tömbházból a nyilvánosság tájékoztatása nélkül költöztetett ki 77 családot a baloldal, közülük 50-nek nem volt tartozása. A baloldallal szövetkező Jobbik helyi képviselője, a népjóléti bizottság elnöke, Fogarasi Gábor és Nyőgéri Lajos MSZP-s alpolgármester hosszú ideig hallgatott, sőt még a közgyűlésen, élőszóban sem válaszoltak az ügyben feltett kérdésekre. 

A kormánypártisággal aligha vádolható, lakhatási ügyekkel foglalkozó Város Mindenkié Pécs csoport ezt úgy értékelte, hogy az önkormányzati ciklus egyik legbizarrabb és legijesztőbb jelenete volt ez, az átláthatóság és demokratikus kormányzás mélypontjához érkeztek egy olyan fontos és érzékeny kérdésben, mint pécsi emberek és családok lakhatása. 

Nyőgéri és Fogarasi pénteken viszont már a házzal kapcsolatos ötletről tartott sajtótájékoztatót. Egy városházi előterjesztés szerint "az önkormányzat szakértőkkel megvizsgáltatta az épület fenntartható hasznosításának lehetőségeit. A vizsgálat szerint az épület bérlakásként történő hasznosítása a lakások kis alapterülete miatt nem javasolt, továbbá minden valószínűség szerint ismét előidézné a korábbi években itt tapasztalt szociális feszültségeket. A legoptimálisabb megoldást az épület átalakítását, korszerűsítését és akadálymentesítését követően egy emeltszintű nyugdíjasház kialakítása jelentené aktív életvitelű nyugdíjas egyedülállók és házaspárok számára". Ennek érdekében 80-100 emelt szintű, 30-45 négyzetméteres apartmant hoznának létre.

Az önkormányzat azt állítja, hogy az emelt szintű nyugdíjasházi ellátás legnagyobb előnye, hogy az egészségügyi állapot rosszabbodását követően sem kell kiköltözni, mert az önkormányzat által fenntartott, rendelkezésre álló háttérszolgáltatások, akár a teljes ellátásra, hospice ellátásra is lehetőséget nyújtanak. Mindezt a lakásmobilitás elősegítésével, várólistákkal és az integrált nappali szociális intézmény közelségével magyarázzák. 

Az, hogy az ötletelésből mikor lesz valami kézzelfogható, nem lehet tudni, erre nem is tudtak konkrétan válaszolni. Még megvalósíthatósági tanulmány, költség-haszon elemzés sem készült – ezek közel 20 millióba kerülnek –,  a tervezés pedig még el sem indult, ez utóbbira majdnem 70 milliót költenének el. Az is kérdés, hogy a munkálatok mennyibe kerülnek és azt miből finanszírozza majd az önkormányzat.  A becslések szerint milliárdon felüli forrásra lenne szükség, de az erre vonatkozó újságírói kérdésekre sem válaszoltak. 

Az országban általános egy emeltszintű nyugdíjasház esetében egyszeri belépési díjat kérnek, ami négyzetméterenként 100-150 ezer forint között változik. Ezen becslés alapján mai árakon számolva a majdan létrehozandó nyugdíjasházban hárommillióba kerülhetne a legolcsóbb apartman, egy nagyobb után akár ötmilliót is elkérhetnek egy beköltözőtől. Ezen felül – az országos adatok szerint – úgy 100-150 ezer forint között mozog a havi térítési díj is magánotthonokban. Vagyis összességében azok engedhetik meg maguknak ezt a fajta ellátást, akiknek magasabb a nyugdíjuk, illetve van megtakarításuk, vagy éppen értékesíthető vagyonuk, otthonuk.  

A fentiek kapcsán rákérdeztünk, hogy miként képzelik el a térítési díjakat és az egyszeri bekerülési összegeket. Nyőgéri azt mondta, hogy a pécsi nyugdíjasházban nincs térítési díj, csak az igénybe veendő szolgáltatásért kell fizetni, a szolgáltatás megvásárlása viszont csak lehetőség. Pécsen 2,5 milliót fizetnek holtig tartó használati díjként a Lánc utcához közeli nyugdíjas házban, a magáncégek által fenntartott otthonokban 300-600 ezer forint is lehet a szolgáltatásokért fizetendő összeg – mondta.