Mi lesz velünk 2050-ben? A szakértők elmondják

Mint már korábban hírt adtunk róla, a Mathias Corvinus Collegium pécsi központjában Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő tartott előadást a világ 2050-es lehetőségeiről. A szakember négy fő téma mentén járta körül a kérdést. A környezet- és klímaváltozást illetően elmondta, jelentős, sokakat érintő tényezőről van szó. Azonban az sem téveszthető szem elől, hogy az Európai Unió a különféle szennyező anyagok kibocsátásának csupán közel 10 százalékát teszi ki. Így globális összefogásra van szükség, ha változtatni akarunk. A tengerszint emelkedése sem jelent fenyegetést, de ahhoz, hogy a távoli jövőben se legyen másképp, világszinten csökkenteni szükséges a fosszilis tüzelőanyagokból származó szennyezést.

A demográfiai változásokról elmondta, kétoldalú folyamatot láthatunk. Az ENSZ statisztikái alapján ugyanis 2050-re Afrika népessége meg fog duplázódni, Európában viszont ha nem lenne migráció, csökkenne a lakosság. Magyarország szintén öregedő társadalom, amely tendencia még nem fordult meg. A szakértő hangsúlyozta, az afrikai vízhiány is összefügg azzal, hogy a népességrobbanást a vízkészletek nem tudják követni, így ez tűnik az egyik legégetőbb problémának.

A technológia fejlődése új lehetőségeket és kihívásokat tartogat. Nagy potenciál rejlik az egészségügyi technológiákban. Az okosórák már ma képesek a pulzusmérés által szívproblémákat, infarktust előrejelezni, e téren további előrelépések várhatóak, nem kizárt, hogy további diagnosztikai okoseszközök jönnek, amelyek akár daganatos betegségeket is ki tudnak mutatni majd korai stádiumban. A genetikában is sok lehetőség rejlik, a modifikált vírusok akár a rákgyógyításban is használhatóak lehetnek. Ez a technológiai biológiai terror, háborúk lehetőségét is rejti.

A nagyhatalmak kapcsán elhangzott, míg Kína erősödik, az USA valószínűleg stagnál, Európa viszont hanyatlik – ez utóbbit belső ideológiai harcok is gyengítik. A gazdaság súlya is egyre inkább úgy tűnik, hogy Kelet felé tolódik. Hazánkat illetően a szakértő hangsúlyozta, az EU belharcai ellenére is mindenképp az szolgálja Magyarország érdekeit, ha tagja maradunk a közösségnek.

Az orosz-ukrán konfliktus is szóba került, melyről nehéz bármiféle előrejelzést megállapítani. A legvalószínűbb egy taktikai olyan orosz győzelem, az ország nagyobb méretéből fakadóan képesek lehetnek bizonyos területek elcsatolására, ám ez is jelentős presztizsvesztéssel és gazdasági gyengüléssel fog járni Oroszország számára. Ám az sem kizárt, hogy nem tudják elfoglalni az ukrán területeket, ekkor nagy kérdés lesz még, Putyin hogy reagál majd egy ilyen veszteségre.

Az atomfegyverek bevetését illető aggodalmakról is kérdeztük Demkó Attilát, aki elmondta, a szakértők szerint kicsi az esély minden nukleáris támadásra, azonban itt is vannak fokozatok, hiszen atomfegyvereknek is vannak kis, pár kilométeres hatótávolságú, valamint nagy területeket is elpusztítani képes változatai. Ez utóbbi a szakértők jelenlegi álláspontja szerint nem tűnik valószínűnek, s annak is inkább kicsi az esélye, hogy kisebb taktikai nukleáris fegyverek használatára kerülne sor.