Matuzsálemi korú gépek álltak újra munkába

A megbízást a felsőoktatási intézmény Művészeti Karának oktatója, dr. Pápai Lívia textilművésztől kapták. Az intézmény ajándékba kapta az eszközöket, viszont hiányosan, ezért nem is tudták használni őket. Többfajta alkatrész is hiányzott, amelyeket már sehol sem lehetett megvenni és fellelni. Ez nagy kihívás elé állította a hallgatókat. A PTE MIK Gépészmérnöki tanszékének megbízott vezetője, Vasvári Gyula elmondta, hogy a tanulóknak először meg kellett érteniük, hogyan is működnek ezek a berendezések, hiszen ahány szövőszék, annyiféle kialakítás. A művészeti karos oktatók és hallgatók segítettek felkutatni a gépek mechanizmusait, a gépészmérnök hallgatók pedig mindemellett a működő szövőszékek tanulmányozásaival is információhoz jutottak. Ezek alapján alakították ki a hiányzó alkatrészek formáját, funkcióját.  

Sok mindent figyelembe kellett venni a tervezésnél, az igénybevételeket, hogy az adott tartozék milyen funkciót tölt be, mit mozgat, milyen terhelésnek, kopásnak van kitéve. Számolniuk kellett például a fonal feszítőerejével, a sok szál tengelyre gyakorolt hatásával. Ezen tulajdonságokat figyelembe véve tudták meghatározni, hogy milyen anyagból készüljenek a tartozékok. A tervezésnél 3D-nyomtatót is alkalmaztak.  

Az alkatrészek tervezése és kialakítása a feladatban résztvevő hallgatók és oktatók számára is sok új felismerést hozott. A megbízás azért is volt hasznos a leendő mérnökök számára, mert olyan különleges eszközzel ismerkedhettek meg, amellyel nem találkoznak a ma működő vállalkozásoknál. 

A munka során megismert százéves mechanika, az akkori mesterek gondolkodásmódjának megismerése fejleszti az összefüggések megértését, a kreativitást, amelyre minden korban szükség van és lesz a mérnököknek.