Parlagfű: ha valaki fertőzött területet észlel, online be lehet jelenteni

A parlagfű nem csak allergizáló hatása miatt rendkívül káros és veszélyes, de a mezőgazdaságban jelentős terméskiesést eredményezhet, a gyomnövény ugyanis agresszivitásával elnyomja a kultúrnövényeket, felhasználja a talaj tápanyag- és vízkészletét.

Wald Kata

Fotó: Mártonfai Dénes

A parlagfű fertőzöttség kialakulásának megelőzése érdekében a vonatkozó jogszabály szerint a földhasználóknak meg kell akadályozniuk földjükön a parlagfű virágbimbójának kialakulását, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenn is kell tartaniuk.

Mint azt a Baranya Vármegyei Kormányhivataltól megtudtuk, az aktuális helyzet szerint a parlagfű fejlettségi állapota változatos képet mutat a vármegyében: a jelenlegi fejlettségi stádiumok a kétsziklevestől a 8-10 lombleveles állapotig terjednek.

– A szakembereink által végzett helyszíni szemlék alapján elmondható, hogy a parlagfű maximális magassága egyelőre 10 cm körül alakul, a fejlettebb, 8-10 leveles növények a vármegye déli területein, Bóly, Sátorhely, Mohács környékén jellemzők – közölték.

–

Baranyában a májusban lehullott csapadék a tavalyi évhez képest kétszeres mennyiségű volt. A sok eső, valamint a hűvösebb májusi időjárás késleltette ugyan a szója vetését, nehezítette a kukorica, napraforgó gyomirtó szerrel történő állománykezelését, de a tapasztalatok szerint a kultúrnövények kelését megelőzően kijuttatott gyomirtó szerek nagyon jó hatékonysággal hasznosultak, így a parlagfű – akárcsak a többi magról kelő, kétszikű gyom

– egyelőre nem okoz számottevő problémát a mezőgazdasági területeken – hangsúlyozta kérdéseinkre adott válaszában a Baranya Vármegyei Kormányhivatal.

Ha valaki lakókörnyezetében, vagy utazása során parlagfűvel szennyezett területet lát, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által működtetett Parlagfű Bejelentő Rendszer (PBR) segítségével tehet bejelentést. – A jelzésről a PBR – amely mobiltelefonos alkalmazásként is elérhető - belterület esetében a területileg illetékes jegyzőnek, külterületnél pedig a területileg illetékes földhivatalnak küld azonnali értesítést, így az eljáró hatóság késedelem nélkül lefolytathatja a helyszíni ellenőrzést, indokolt esetben pedig megindítják az eljárást a földhasználóval szemben – emeli ki a Nébih.