Megszereztük a bizonyítékot a Péterffy-adósságról

Azt követően került komolyabb megvilágításba a Péterffy Attila pécsi polgármester idején néhány év alatt falhalmozott adósságállomány, hogy tavaly májusban a jelenlegi városvezető egy közgyűlési előterjesztésben számolt be arról,hogy 8,5 milliárdos EIB-hitelt vett fel a város az Európai Beruházási Banktól 2021-ben. Ennek következtében az adósságállomány 16 milliárdosra ugrott 2023-ra. A jelenlegi helyzet szerint pedig még 2048-ig fizethetik a pécsiek vissza az összeget, lesz olyan esztendő hamarosan, hogy évi egymilliárdot kell majd visszafizetni a kamatok miatt. Bár az önkormányzati dokumentumok világosan bemutatják Pécs eladósodottságát, a Gyurcsány Ferenccel szövetséget kötő Péterffy Attila egyre zavarosabb magyarázatokkal állt elő. 

Először azt állította, hogy az előző városvezetés a keretből jórészt 2 milliárdot költött el energetikai korszerűsítésekre - ami, tehetjük hozzá, a rezsiválság előtt meglehetősen hasznos döntés volt -,  a mostani városirányítók „2,1 milliárdot költöttek a hitelkeretből olyan fejlesztésekre, amik néhány éven belül megtérülnek. Ilyen például a 8 darab új zöldbusz, vagy a japán befektető gyárépítésének támogatása. Ezen felül 1,7 milliárd forintot fordítottak EU-s projektek önerejére”, amit a polgármester állítása szerint majd visszakapnak. Ezen kiadások mellett a lehívott hitelkeretből 4,5 milliárd forintnyi hitelt parkoltatnak egy számlán, vagy ahogy ők mondják, „egy fejlesztési számlán áll”. Ezt tehát nem kötötték semmilyen fejlesztéshez, projekthez, viszont a százmilliós kamatok ketyegek. 

Megpróbálják letagadni

Legutóbb pedig már már közleményekben, a városházi cenzúracsapat és propagandaportál segítségével egyszerűen megpróbálják tagadni mindezt, mindössze  „kétmilliárdot" bevallani, ezzel jelentősen eltorzítani a korábbi tényeket. 

Csakhogy a pécsi közgyűlés 2021 decemberében megtartott közgyűlési döntéséről szóló,  hivatalos – tudomásunk szerint nem meghamisított és még elérhető – jegyzőkönyve egészen másról tanúskodik. Akkor ugyanis Péterffy Attila jobbkeze, a polgárok által meg sem választott Ruzsa Csaba alpolgármester - sokak szerint ő is vezeti a várost - vezette fel a hitelfelvétel szükségességét.

Az akkori előterjesztésben már akkor bevallották, hogy az előző önkormányzat még 2016-ban lehívott ugyan 2 milliárdot, de Péterffyék ezt alig két év elteltével majdnem utol is érték, hiszen 1,7 milliárdot 2021 nyarán ők is lehívtak a 10 milliárdos hitelkeretből. Egyben azt is közölték, hogy szükséges az, hogy a város "további, az EIB-vel megkötött kölcsönszerződés alapján 18,5 millió eurós fejlesztési hitelrészt hívjon le fix kamatozással, negyedéves törlesztési időintervallummal, 25 éves időtartamra és 5 éves tőketörlesztési türelmi idővel". Ez pedig tehát azt is jelentette, hogy valóban le is hívták a 7 milliárdot, ami után pedig keményen kell fizetni is kell a kamatokat. 

Péterffyék akkor még büszkék voltak hitelfelvételre

Péterffy helyettese, Ruzsa akkor még büszkén beszélt arról, hogy hosszú ideig tárgyaltak a hitelkonstrukció érdekében, mert 2021 decemberében lejárt volna az előző szerződés hatálya, és attól tartottak, hogy csak 2022 nyarán tudnának újabbat kötni, amire pedig még engedélyt is kellett volna kérni az Alaptörvény értelmében. 

A fideszes Barkóczi Csaba már akkor jelezte, hogy Péterffy Attila 30 évre adósítja el a várost, amit sem Péterffy, sem Ruzsa nem cáfolt akkor. A közgyűlésen Kővári János (ÖPE-KDNP) frakcióvezető azt is felvetette, hogyha már ekkora összeget felvesz a város, akkor nem csak általánosságban kellene beszélni arról, hogy milyen állítólagos gazdasági fejlesztésekre fordítják pénzt, hanem pontosan meghatározni a célokat, erre ugyanis akkor nem került sor.