Történelmi film készül Mohácson a Vízimalomban

Kis-Szabó Márk forgatókönyve alapján Szikora János Jászai Mari- és Nádasdy Kálmán-díjas, érdemes művész rendezésében idézi fel a látványos kalandfilm a magyar történelem egyik, 1757-es legdicsőbb mozzanatát, azt, ahogy Hadik András, legendás magyar huszár maroknyi csapatával, merész katonai bravúrral megsarcolta Berlint – írja a Mohácsi Újság.hu hírportál.

A film főszerepét Trill Zsolt, a Nemzeti Színház ismert, népszerű vezető színésze alakítja, mint a legmerészebb huszár. Tőle, illetve a film további szereplőitől komoly erőpróbát követel a hungarikumként jegyzett magyar huszárok világának, a huszárvirtusnak megelevenítése, amihez a lovas tudást is magas fokon kell megjeleníteniük. A film látványos, nagy statisztériát felvonultató lovas jeleneteinek forgatásán Steve Dent angol lovas kaszkadőr és szakember is részt vesz akciórendezőként.

A film emléket állít a magyar huszárvirtusnak és Hadik András katonai bravúrjának.

– Olyan történelmi kalandfilmet szeretnénk készíteni a Hadikból, amelynek főhősét két erő kormányozza: a bátorság és a becsület. Sodró lendületű képekből áll össze a történet, a film ritmusát tekintve az egész egy hihetetlen vágta lesz.

A történet alig hagy egy szusszanásnyi időt a szerelem, család, barátság, kötelesség és árulás érzelmes epizódjainak, aztán újra, mint a forgószél, továbbragadja hőseit és a nézőt – olvasható a film tájékoztatójában.

Hadik András (1710–1790) katonatiszt, hadvezér, „a legvitézebb huszár”, aki hőstetteinek köszönhetően közlegényből lett gróf. Részt vett az osztrák örökösödési, majd a hét­éves háborúban. 1757-ben Berlin ellen küldték, a várost 3500 fős seregével október 6-án el is foglalta. Berlinre 600 ezer tallér sarcot vetett ki, Mária Teréziának 24 pár női kesztyűt is küldött ajándékba. Bár később kiderült, hogy valamennyi kesztyű bal kézre való volt, az uralkodó 3000 dukáttal jutalmazta Hadikot, és megkapta a Mária Terézia-rend nagykeresztjét is. 1758-ban lovassági tábornok lett, 1760-ban pedig még a német birodalmi és császári sereg ideiglenes fővezére is volt. 1762-ben és 1763-ban a Sziléziában harcoló császári fősereg parancsnokaként olyan vitézül küzdött, hogy grófi címet kapott. 1764 és 1768 között Erdély katonai parancsnoka és királyi biztosa volt.

Hadik András indítványozta először Magyarországon a jobbágyrendszer felszámolását. 1772-ben a Lengyelországot megszálló császári csapatok főparancsnoka és a birodalomhoz csatolt területek első polgári kormányzója volt. 1774-ben lett tábornagy és Mária Terézia még ugyanabban az évben kinevezte a bécsi Udvari Haditanács elnökévé. E tisztét haláláig megtartotta. Kiváló katona volt, nem véletlen, hogy 1789-ben II. József őt nevezte ki a török elleni háború fővezérévé. Hadik András 79 éves volt akkor, II. József mégsem talált alkalmasabb embert nála.

A mintegy 120 fős stáb és a technika mozgatása miatt esetenként a malom térségében forgalomkorlátozásra készüljenek az arra közlekedők hétfőn, kedden és szerdán.