A vásznat is megszínesíti Vlasits Barbara

– A bezártságnak köszönhető, hogy teret kapott az életében a festészet? 

– Igazából igen! A pandémia idején kezdtem el festeni, előtte nem is gondoltam volna, hogy ilyen affinitásom van ehhez. Az első kiállításom nyáron volt az Ördögkatlan Fesztiválon, de az első önálló kiállításom, ahol kizárólag az én képeim voltak láthatóak, most volt november 22-én a KIOSZK-ban.

– Mi volt az, ami inspirálta? 

– Nincsen különösebb inspirációm. Akkor festek leginkább, amikor kedvem van hozzá. Számomra ez egy kellemes időtöltés és nem pedig hivatás. Nagyon szeretem a színeket variálni, és legtöbbször azokhoz igazítom az adott festmény témáját is.

– Valaha is a színészkedés elé kerülhet a festészet? 

– A színészet a szakmám, a hivatásom. Ezt tanultam az egyetemi éveim alatt, és szerencsére ezzel is foglalkozhatok. A festészet számomra csak egy tartalmas hobbi, így biztosan nem jön el az a pillanat, hogy ez bármikor is felülkerekedjen a színészkedésen.

– Az első színházi szereplése sikerült jobban, vagy az első festői műve? 

– Erre nem tudok egyértelmű választ adni, mert a kettő egyáltalán nem összehasonlítható. Igaz, hogy mind a két foglalkozás egy művészeti megnyilvánulás, de nem lehet párhuzamot vonni a kettő között. A legelső színházi előadás, amiben Pécsen szerepeltem, A kétfejű fenevad című darab volt. Nagyon izgultam, de mire elérkezett a bemutató már azt éreztem, hogy nem lesz semmi probléma, és a kollégáim is mindvégig nagyon sokat segítettek. Az első festményt pedig a legjobb barátnőmnek adtam, ami valószínűleg ha nálam marad, akkor átfestettem volna azóta.

– Tartogat még újdonságokat a tarsolyában? 

– Jelenleg azt érzem, hogy teljes az életem, és emiatt semmi mást nem tervezek a közeljövőben. Természetesen nem ugrok el a kínálkozó lehetőségek elől, de most úgy érzem, hogy kerek egész minden úgy, ahogy van.

– Mik a tervek a jövőre nézve? 

– Konkrét tervem nincs még, és ezekben a vírusos időkben nem is igazán mernék nagyon előre tervezni, de bízom benne, hogy nagyon sok szép szerep vár még rám a színházban. Emellett igyekszem bővíteni a festményeim számát és sok-sok minőségi időt tölteni a családommal és a barátaimmal.

Egy évtizede költözött Pécsre

Vlasits Barbara jelenleg kizárólag a Pécsi Nemzeti Színházban játszik, az elmúlt években volt szerencséje a JESZ-ben és a Harmadik Színházban is részt venni előadásokban. Nem pécsi születésű, de több mint 10 éve itt él, és nagyon megszerette a várost. A színházon kívül több kedvenc helye is van a városban. Nagyon szereti a Blöff Cafét, az Apolló Mozit ahova mindig szívesen megy, ha ideje engedi, illetve a csodálatos Orfű és a Tettye is megunhatatlan számára.