Véget nem érő kíváncsiság vezette a diákokat az új ötlethez

A fizika nem szokott a fiatalok legkedveltebb tantárgyai közé tartozni, a tizedikes Engrich Boglárka és a tizenegyedikes Jánosi Emőke kutatásuk során azonban meggyőződhettek arról, hogy a számításokon és képleteken túl a fizika izgalmas is lehet, a kapott eredmények pedig akár turisztikai célokra is felhasználhatók. 
 

– A Károly Ireneusz fizikaversennyel kezdődött minden. Itt kezdtük el a járvány idején baranyai harangok hangját vizsgálni a fizikaszakkörösökkel. Később Bogival és Emőkével továbbvittük a kutatást, elindultunk a TUDOK-on is – számolt be Kilián Katalin, a Nagy Lajos fizikatanára. A fizikaverseny házi mérési kategóriáját megnyerték a projekttel, most pedig a két diák az országos TUDOK-döntőre készül, melyet a hét végén tartanak Szegeden. 
 

A döntőbe jutott előadásuk középpontjában a harangok hangszínének vizsgálata áll – a csapat egy saját fizikai modellt dolgozott ki, amelyből a hang úgynevezett felharmonikusainak vizsgálata által számítják ki a harang súlyát. 
 

– A felharmonikusok aránya teszi egyedivé a hangot, ez nem csak harangok, hanem emberek, hangszerek esetében is igaz. A harangokról készített hangfelvételeket spektrumanalizáló programokkal vizsgáltuk, így állítottuk fel a súlyra vonatkozó képletet – számolt be a kutatásról Jánosi Emőke. A projekt során többek között megvizsgálták a pécsi székesegyház, a havihegyi, a kozármislenyi Szent Miklós és a hosszúhetényi templom harangjait. 
 

– Nemrég üzemlátogatáson jártunk Őrbottyánban. Magyarország egyetlen harang­öntőjével, Gombos Miklóssal beszéltünk tapasztalatairól. Izgalmas program volt – mesélte mosolyogva Engrich Boglárka. 
 

A projekt során a diákok egy valódi, komoly kutatás részeseivé váltak. Tanáruk mellett dr. Almási Gábor, a PTE TTK Számítógépes Fizika Tanszékének tanszékvezető docense is segítségükre volt. Terepmunka során felvették a hangokat, szakértőkkel konzultáltak, idegen­nyelvű tanulmányokat olvastak, digitális szoftverrel elemezték a hangfrekvenciákat. 
– A tanárnő mindig segített új és új szempontokat találni a kutatáshoz. Rengeteg tapasztalatot szereztünk, sokakkal beszéltünk és több helyről informálódtunk. Mindig kaptunk új ötleteket, amelyekkel még bővíteni lehetett a kutatást. Egy véget nem érő kíváncsiskodás volt ez az egész – folytatta Boglárka. 
 

A turizmusban használnák

Bár az ifjú fizikusok műszaki pályára készülnek, a kutatás eredményeit kulturális és turisztikai területeken is használnák. Az informatika-szakkörrel, Páll Csaba és Soproni Gábor oktatókkal együttműködve telefonos applikációt terveznek készíteni, amely hangfelvételekből felismerné a harangokat, s megmondaná, melyik templomnál vagyunk. Bevonnák az összes pécsi, majd baranyai harangot. Az egyházzal is szeretnének együttműködni: egy baranyai harangtúrát vagy zarándokutat is lehetne indítani. 
 

Jánosi Emőke (balról), Engrich Boglárka és tanárnőjük, Kilián Balázsné Raics Katalin
Fotó: M. R.