Megélénkült a tudományos érdeklődés a mohácsi csata iránt

Mint történelmi eseménnyel három tanulmány foglalkozik a kötetben egy-egy részkérdéssel. Az egyik a korabeli klimatikus viszonyokkal, a másik II. Lajos halálának lokalizálásával, a harmadik pedig két történelmi forrás összehasonlításával. 

A kötetben szerepet kap a természettudomány, különösen a csata geográfiai eredményeinek hangsúlyos bemutatása. A könyvben olvashatunk a korabeli táj és úthálózat rekonstrukciójának a módszertanáról, az ártéri erdők jelentőségéről, valamint a helyi emlékezet és annak hordozóinak az újkori módosulásairól. 

Irodalomtörténeti szempontból elemzésre került a kötetben a második mohácsi csatának is nevezett nagyharsányi csatáról szóló, eddig ismeretlen francia röplap, valamint Czuczor Gergely Mohács-epigrammájának az elemzése. 

De olvasható a könyvben értelmezés a ma is látható Mohácsi Nemzeti Emlékhely építészeti elgondolásáról, valamint az 1976. évi történeti kiállításról, de a modern múzeumpedagógiai eszköztárról is. 

A legújabb tudományos törekvések legfontosabb hozadéka azonban kétségkívül az úgynevezett III. számú tömegsír feltárása - melyre korábban sosem kerülhetett sor -, így egy beható antropológusi áttekintés is került a kötetbe erről a munkáról. 

A Tudásközpontban tartott vitaindító előadást Bertók Gábor, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója tartja. A beszélgetés résztvevői pedig Varga Szabolcs, az ELKH BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a kötet szerkesztője, Gőzsy Zoltán, az MNL Baranya Megyei levéltár igazgatója, a PTE BTK TTI Újkortörténeti Tanszék docense, Szabó Máté, az ELKH BTK Régészeti Intézet tudományos munkatársa lesznek. 

A rendezvényre a belépés díjtalan.