Olvasmányos, alapos könyvet írtak az egyetlen baranyai miniszterelnökről

Egyetlen miniszterelnököt adott az országnak Baranya, Nagy Ferencet, aki 120 éve született a Harkány-Siklós  melletti Bissén, és 1946–1947-ben volt az ország első számú vezetője. Nem csak emiatt, de kalandos élete folytán is könyvbe illő a története. Volt újságíró, kisgazda politikus, 1944-ben a Gestapo bebörtönözte, a kommunisták pedig kicsit később gyermekével zsarolták, csak mondjon le a pozíciójáról. Majd a tengerentúlon élt száműzetésben.

„A bissei kisgazda, aki Magyarország miniszterelnöke lett – Nagy Ferenc (1903–1979) családtörténete és életének baranyai vonatkozásai” című könyvet a múlt héten mutatta be a Tudásközpontban a Dél-Dunántúli Történelmi és Sajtótörténeti Egyesület (korábban megjelent már egy helytörténeti kötetük Bérczes (Benedekovics) András két világháború közötti PVSK-labdarúgó családtörténetéről), továbbá a három alkotó, Szalánczi Krisztián történész, Farkas Ákos politológus és Kiss Zoltán könyvtáros. 
Kutatócsoport is alakult
Mi a sajtóbeszámolót is felhasználva utóbbival beszélgettünk, aki a Nagy Ferenc Miniszterelnök Kutatócsoport tagjaként és leendő nyugdíjasként vett részt a könyv megalkotásában. Itt jegyezzük meg, a hivatalos kutatócsoport Kovács Zoltán újságíró vezetésével elsősorban Nagy Ferenc Egyesült Államokban töltött éveit, emigrációs irathagyatékát, leszármazottainak sorsát, helyzetét kutatja, a most megjelent kötet szerzői viszont Nagy Ferenc baranyai kötődését elemezték helytörténeti nézőpontból. 
Negyven év könyvtárosként
Kiss Zoltán a tanárképző kari könyvtára, a szakszervezeti könyvtár, a megyei könyvtár alkalmazásában (utóbbiban 35 éven át) több mint négy évtizedet dolgozott könyvtárosként és igen népszerű az olvasók körében segítőkész, készséges hozzáállásának köszönhetően. A szakember már a 2024-es nyugdíjazására készül, de mint mondja, remélhetőleg ezután is marad minden ugyanígy, folytatja tovább a munkát, s kedve szerint kutathat, írhat újabb könyveket, no meg több ideje jut majd olvasásra is.
Hogy kikről szeretne még dokumentumokat felkutatni, és megírni az életüket? Többek között Horváth Kázmért, Mohács egykori alpolgármesterét, Újvidék alpolgármesterét emelte ki. Róla egyébként született már kisebb műve, ám a története annyira izgalmas, hogy ugyancsak önálló kötetet érdemel. Hiszen a munkásságához nagyon sok mohácsi fejlesztés köthető – többek között a helyi városháza, a fogadalmi templom megvalósulása, no meg a délvidéki „Hideg napok” kapcsán is voltak elgondolkodtató személyes tapasztalatai.  
Szíve csücske a helytörténet
Kiss Zoltán eddig három kollektívában létrehozott könyv születésében vett részt. Mint kiemeli, azért, mert mindegyik helytörténeti jellegű volt, s ilyen tárgykörben születtek eddigi tanulmányai is. Foglalkozik továbbá könyvtári projektben Dénes Gizella irodalmi tevékenységével, mert népszerűbbé szeretné tenni az olvasók előtt a munkáit. 
Mint kiemelte a „szíve csücske” a könyvtári munkában a helytörténet mellett az irodalomtörténet, a társadalomtudomány, s ezen a téren bárkinek bármiben szívesen segít az iratok, dokumentumok felkutatásában. Egyébként a Nagy Ferenc-könyv is efféle felkérés nyomán indult el.  
Családi visszaemlékezés
Nagy Ferenc élete három részre tagolható: tevékenysége, élete, családi háttere 1945-ig, a miniszterelnöki időszaka, és az emigrációs évek. A könyv szerzői feltárták a család történetét, az ifjúkort, az ősöket, a baranyai kötődéseket. Minden eddiginél alaposabban mutatják be a bissei kisgazda tevékenységét, családi visszaemlékezéseket, megtörtént eseteket, anekdotákat közölnek ebből az időszakból, majd színre lép az újságíró és pártszervező is – Kiss Zoltán ezen belül 1945-ig vizsgálta Nagy Ferenc életét. Természetesen szó esik az aktív politikusi esztendőkről is, majd a tengerentúli emigrációról, ahol 1979-ben fejezte be földi létét a Washington melletti Herndonban. A könyv igazi kuriózumát a pontos Nagy Ferenc-családfán túl (a református egyház iratainak köszönhetően a bissei család adatait az 1700-as évek végéig lehetett visszavezetni) a családjához kapcsolódó történetek, anekdoták jelentik, továbbá az a monográfia, amely bemutatja Bisse település történetét 1200-tól napjainkig. Egyébként éppen Nagy Ferenc írta az első ilyen átfogó falutörténetet száz évvel ezelőtt. 
Lemondó nyilatkozat
Mint Kiss Zoltán kiemeli, ennek a könyvnek az alapját az adta, hogy tíz éve a köztársasági elnök irattárából előkerült Nagy Ferenc Svájcban kiadott miniszterelnöki lemondó nyilatkozata. Ennek nyomában kezdték meg a könyvtári iratok kutatását. Öt évvel később többek között könyvtárközi kölcsönzéseken keresztül, levéltári kutatások révén  már hatalmas dokumentum és iratköteg állt a rendelkezésükre Nagy Ferenccel kapcsolatban, s ennek összegzése ez a könyv.  
Bisseieknek a mű elolvasása kötelező, de a baranyaiaknak is, hiszen egyetlen miniszterelnökük életét, munkásságát, családjának sorsát ismerhetik meg belőle. Kiss Zoltántól pedig nyugdíjasként is várjuk az újabb helytörténeti munkákat, tanulmányokat, könyveket.