Gyertyaszentelőnek ajánlva

2024.01.29. 11:30

Országos szinten is ritkaságot jelent ez a pécsi templom

Február 2-án ünnepli a katolikus egyház Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét. Ennek alkalmából a Belvárosi templomban háromnapos lelkigyakorlatot tartanak, a köztudatban dzsámiként ismert templom ugyanis – országosan ritkaságszámba menően – Gyertyaszentelő tiszteletére van szentelve.

Mohay Réka

Fotó: Laufer László

Országosan ritkaságszámba megy a Gyertyaszentelő Boldogasszonynak dedikált templom Pécs belvárosában. Az Új Ember megfigyelése alapján hazánkban a pécsin kívül egyedül a nógrádi Szarvasgedén található e néven katolikus templom. 

A február 2-i búcsúnap alkalmából a székesegyházi plébánia háromnapos lelkigyakorlatot szervez a templomban február 2–4. között. Pénteken és szombaton 18 órakor, vasárnap 11 órakor szentmisét tartanak, amelyeken a szentbeszédeket Kürtösi Krisztián paksi plébános mondja. A szentmisék előtt fél órával gyónási lehetőség lesz, vasárnap 10.15-től csendes szentségimádásra nyílik lehetőség. 

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepének mai, hivatalos elnevezése Urunk bemutatásának ünnepe, görögül hypapanté, ami találkozást jelent. 

Két külön ünnep eggyé válásából jött létre

A 4. század végén Jeruzsálemben kezdték ünnepelni a születés utáni 40. napot, Jézus templomban való bemutatását – erről Lukács evangéliumának 2. fejezetében olvashatunk –, gyakran körmenettel. Róma a 7. században fogadta el, a Simeon és Anna prófétanő kis Jézussal való találkozására utaló hypapanté néven. 

Ezt megelőzően Rómában már létezett egy pogány ünnep február másodikán, az úgynevezett amburbalé, melyen fáklyás felvonulással engesztelték ki a várost. E szokást kezdték a keresztények Szűz Mária tiszteletére felajánlani. 
Ez a két egymástól független ünnep olvadt eggyé az 5. században, eddigre a két legfőbb keresztény központban, Jeruzsálemben és Rómában is jelen volt. Alapjául a lukácsi evangéliumi szakasz szolgált, s a kiemelt tartalma immáron a világ találkozása Jézussal, a világ világosságával. Így összekapcsolódott a szentírási történet mondanivalója az ezt érzékletessé tevő gyertyaszenteléssel, illetve Mária tiszteletével. 

Szent II. János Pál pápa 1997-ben február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává nevezte ki, további tartalmat adva e napnak. 

A Gyertyaszentelő Boldog­asszony pécsi vonatkozásáról 2009-ben a templom akkori plébánosa, Kele Pál jóvoltából a Dunántúli Napló hitélet rovata is beszámolt. 

A plébános leírta, Pécsen a jelenlegi templom helyén a tatárjárás előtt román stílusban épült az ősi Szent Bertalan-templom. Majd gótikus kápolnát építettek hozzá a „Fördős Madonna” kegyoltárával, ez később híres búcsújáró hely lett, ahová előszeretettel zarándokoltak anyák gyermekeikkel, bemutatni őket Istennek – Máriához hasonlóan. A törökök már csak romjait találták ennek a templomnak, de itt emelték fel dzsámijukat. A felszabadulás utáni évtizedekben a jezsuiták az egykori kegykápolnára való utalással szentelték Gyertyaszentelő Boldogasszony tiszteletére az újra katolikus célokra átépített templomot. Ez mutatja, hogy a nép emlékezetében időközben is élt a templom-gyermek kötődése a gyermekét bemutató Szűzanyához. 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában