Adria: ilyen a téli tavasz Dalmáciában (videó, galéria)

A gyerekek folyamatos hurutos betegeskedése miatt egy gyors döntést meghozva utaztunk el egy hétre a horvát tengerpartra azzal a gondolattal, hogy a sós-párás tengeri levegő segíthet nekik. Annak tudatában tettük ezt, hogy az Adria mellett fekvő Abbázia (Opatija) az Osztrák-Magyar Monarchia idején hasonló okból vált kedvelt üdülőhelyszínné.

Mi azonban nem Fiume (Rijeka) környékét céloztuk meg, hanem délebbre vettük az irányt: egészen a Biokovo-hegység keleti lábánál fekvő Makarskához közel lévő, történelmi múlttal, aprócska óvárossal is rendelkező Igrane községben találtunk egy remek szállást 20 méterre a víztől. Mindezt a nyári árakhoz viszonyítva majdnem ötödannyiért, ami egyébként főszezonban számunkra már nem is lenne már elérhető.

Az apartman teljesen felszerelt, modern és tiszta volt, a kilátás pedig a nappaliból is pazarnak bizonyult a tengerre – ez utóbbi pedig kulcsfontosságú ilyenkor, hiszen februárban azért esik az eső a dalmát partoknál és rendszerint fúj a szél is. Ez utóbbi különösen zavaró tud lenni még akkor is, hogyha a tenger mellett éjjel nem nagyon hűl le a levegő és az nagyjából a tenger hőmérsékletével (12-13 Celsius fok) azonos marad. A szélcsendesebb, védettebb partokat kerestük, ahol még a borús időben is kellemes idő volt.  Amikor sütött a nap – és ebben bőven volt részünk –, pillanatok alatt májusi meleg lett. 

Játék az Adria partján

Mivel kisgyermekekkel voltunk, a lehetőségek korlátozottabbak voltak, de esőálló ruhákban, csizmában a tengerparton és a tengerben is kicsit játszhattak, homokozhattak, Makarskán pedig a part mellett egy hatalmas játszótér is várta őket.

A város nagyjából 13 ezres lélekszámú, nyáron elképesztő nyüzsgés lehet, amit a jelenleg nem üzemelő éttermek, kávézók sora is mutatott. Február végén rajtunk kívül egy lengyel és egy magyar rendszámú autóval találkoztunk, szinte teljesen turistamentes volt Makarska. Ennek is volt köszönhető, hogy élénkzöld tűlevelű – talán – mandulafenyőkkel tűzdelt tengerpartot és annak hátterében a 1762 méter magas Sveti Jure csúccsal magasodó Biokovo látványát teljes zavartalanságában élvezhettük. Nem próbáltuk, de aki nagyobb gyermekekkel, vagy felnőtt társasággal jár erre tavasszal, ősszel, érdemes felmennie a hegyre, ahova egy 23 kilométeres műút vezet.

A parkolás pedig viszonylag egyszerű volt, egészen a part mellett volt hely 90 eurócentért (kb. 350 forintért) óránként, ami nyáron már ennek négyszerese – már ha egyáltalán van hely.

Makarska ugyan kisváros és a nyári nyüzsgéshez képest téli álmot alszik, de azért bőven akadt olyan hely, ahova be lehetett ülni ebédelni, kávézni. A kávét a víztől pár lépesre 2-3 euróért adták, a pálmafákkal övezett, patinás házakkal ölelt kikötőben lévő egyik hotel étterménél menüben, napi ajánlatként 9-11 euró volt egy főfogás és 4 euró a leves hozzá. A pizza ugyanitt 10-15 euró között mozgott,  a 3 deciliteres limonádé 3 euró volt. A pizza remek volt, a napi ajánlat és a limonádé viszont vegyes fogadtatásban részesült. (Tegyük hozzá, hogy Károlyvárosnál (Karlovac) az autópálya melletti menüzős helyen is hasonló árak voltak.)

A kikötőben egyébként helyi halászoktól halat is lehetett vásárolni, bár nehezen tudtuk kiszámítani, hogy mikor is érkeznek a fogásokkal a tengerről.

Dubrovnik ilyenkor is varázslatos

Szálláshelyünktől nagyjából 150 kilométerre található Dubrovnikot ezúttal sem tudtuk kihagyni. A világ egyik legszebb városát eddig csak nyáron láttuk, amikor a város főutcáján hömpölyög a tömeg a falakból pedig sugárzik a forróság. A csodálatos tengerparti, kanyargós 8-as főúton szinte zavartalan volt a haladás, a forgalom gyér volt, aminek köszönhetően végig lehetett élvezni a panorámát. A Neretva torkolatánál pedig a roskadozó narancs (vagy mandarin?) ültetvények sorát is megnéztük. Az új, a bosnyák határt elkerülő Peljesac-híd és a félszigeten végigfutó új autóút miatt becsléseink szerint akár két órát is tudtunk az utazáson spórolni.

Dubrovnikban viszont számunkra meglepetés várt, amíg korábban a városközpontban is le tudtunk parkolni, most kizárólag helyiek számára voltak fenntartva a közterületi helyek. Mivel nem nagyon készültünk erre és kisgyerekekkel voltunk, gyors megoldásként egy szálloda mélygarázsa maradt, ahol aztán négy órára 30 eurót kértek el. Itt már voltak turisták, akik azonban repülővel érkeztek: japánok, kínaiak, amerikaiak csoportjaival találkoztunk. A Stradun – a főutca – ennek ellenére üresnek hatott, éttermek, kávézók, boltok egy része szolgálta ki őket és a napfürdőző helyieket. Itt "street foodot" próbáltuk, ami elég húzós áron volt, hiszen 4400 forintban került egy kebab. Ezt főként azért is bánhattuk, mert nem sokkal később 15 euróért komplett menüt ajánlottak.

Raguza – Dubrovnik neve régiesen – csodálatos volt most is, köszönhetően a tavaszias időnek a zegzugos utcákon is jót lehetett barangolni, a déli várfalon kívül, a sziklák tetején, a fal tövében található kávézónál pedig már szinte nyárias meleg volt.

Brela mellett található a világ egyik legszebb strandja

A téli tavasz szeszélyességében szinte ajándék volt a Makarskától nyugatra található Brelánál található Punta Rata. A világ legszebb strandjai közé tartozó kavicsos part, az égszínkék tenger, a fenyőillat, valamint a világhírű szikla magával ragadó látvány volt, és remek sétát is lehetett tenni a parti sétányon.

Fürdés? Ilyenkor csak nagyon módjával

A 12-13 fokos tengervízben való fürdéssel ilyenkor csak nagyon kevesen próbálkoznak, ha már ott voltunk, magunk megtettük és jól tettük: a fagyos kezdetet követően a pár perces mártózás után a 16 fokban a napsütés egészen forró volt. A jeges fürdőzésnek ma már elég sok híve van, módjával és óvatosan tehetünk egy kísérletet, de a kezdők egyedül azért ne próbálkozzanak. Egyébiránt a helyiek neoprém búvárruhában vígan vadásztak a polipokra most is. 

Összességében télen – kora tavasszal –, vagy tél tavasz idején a strandoláson és a forróságon kívül szinte mindent megkapunk az Adriától, de nagyobb hotelekben még wellness is rendelkezésünkre állhat, valamint kerékpárral, pecabottal még nagyobb élményt lehet ilyenkor szerezni.