Nyomozás Sarkozy után

A napokban francia tévéstábok lepték el Kecskemétet, Bócsát és az Alföld több települését. Ugyanaz izgatja őket: valóban magyar nemesek voltak-e Nicolas Sarkozy ősei, ahogy a francia elnökjelölt állítja, vagy mindez csak hazugság?

Kecskemét kultúrális alpolgármesterénél is járt egy stáb. Sárközy István, aki egészen az 1700-as évek elejéig vezeti vissza a családfáját, meglehet, távoli rokonságban áll a magyar származású politikussal.

„Korábban is járt már nálam francia forgatócsoport, és több újságtól is megkerestek. Érezhetően nagyon izgatja a francia közvéleményt, hogy valóban régi nemesi családból származik-e Nicolas. A kérdés eldöntését megnehezíti, hogy mind a szolnoki, mind a kecskeméti levéltár idevágó anyaga hiányos. Ketten tudnának biztosat mondani: édesapám, aki azonban már nem él, és Bócsay Sárközy Pál, Nicolas édesapja, ő azonban eddig nem szólalt meg" – mondja az alpolgármester.

A Bács-Kiskun megyei bócsaiak természetesen magukénak tudják híres leszármazottukat. „Feljegyzések tanúskodnak róla, hogy az ősi Sárközy birtok Nagy-Bócsán volt – mondja Tóth Józsefné, a bócsai polgármesteri hivatal helytörténész munkatársa, aki egyre rutinosabban nyilatkozik a francia laponak. – Paul Sarkozy, Nicolas édesapja is rendelkezett még birtokkal itt. 1994-ben egyébként ellátogatott Bócsára Nicolas Sarkozy – teljes nevén Nicolas Paul Stéphane Sarközy de Nagy-Bocsa. Úgy tudni, a család gyökereit kutatva az egri levéltárban találták meg a nagybócsai birtokadományozásról szóló okiratot.

Bócsán kívül Alattyán is verseng a híres leszármazottért. Az alig kétezer lelket számláló Jász-Nagykun-Szolnok megyei kisfaluban új sztár született a 71 esztendős Jusztika személyében. Ivanics Józsefné kicsiny házának kilincsét a Reuters, a francia TV5, magyar közszolgálati és kereskedelmi csatornák, külföldi és hazai újságírók adják egymásnak. „Látják itt ezt a borosüveget? Ez a családé volt és a keresztszüleim kapták tőlük, amikor elhagyták a falut. Alattyánban tulajdonképpen Maár-Tóth Lajos nagyságos úrnak volt birtoka. Úgy tudom, hogy az egyik Tóth lánynak volt Sárközy a férje. Ők Budapesten éltek. Az 1940-es években Nicolas apja, Pál és annak testvérei, György és Gedeon tizenéves gyermekenként jártak le nyaranként a vidéki birtokra" – meséli.

A 76 éves Ferencsik Irén is emlékszik még a 700 holdas birtokra, s arra, hogy a kastélyból tejcsarnokot csináltak, majd az épületet és a berendezést elhordták.

Félegyházi-Török Imre mutatja meg érdeklődésünkre a család egyik sírját Szolnokon. A jelenlegi francia belügyminiszter, édesapja, Sárközy Pál 1928-ban született Budapesten, 44-ben az oroszok betörésekor az emigrációt választotta – tudjuk meg tőle. A legenda úgy tartja, hogy nem akart idehaza mundért húzni, s úgy tudott elmenekülni, hogy iratait egy halott ember ruháiba tette, így keltve azt a hírt, hogy elhalálozott.

Külföldön belépett a francia idegenlégióba. A kiképzést követően 1948 decemberében Marseille-ben leszerelték, mivel egy szintén magyar származású orvos egészségileg alkalmatlanná nyilvánította. Ezek után Párizsba utazott és a reklámszakmában helyezkedett el. Huszonévesen ismerkedett meg egy Szalonikiből menekülő zsidó orvos leányával, Andrée Mallah-val, és 1949-ben házasságot kötöttek. A frigyből három fiú született, a középső Nicolas, aki 1955-ben látta meg a napvilágot.

Nicolas jogi tanulmányai után Párizs egyik elegáns elővárosában, Neully-sur-Seine-ben az önkormányzat tagja, majd polgármester lett – ezt a tisztséget 19 éven keresztül töltötte be. Igazán nagy népszerűségre akkor tett szert, amikor 1993-ban egy iskolai túszejtés alkalmával magát ajánlotta fel a gyermekek helyett, s ő maga tárgyalt a túszejtővel.

Ha tavasszal Nicolas Sarkozyt francia köztársasági elnökké választják, nem csak az első magyar származású államfő, de az elmúlt évek leglendületesebb politikusa kerülhet az ország élére. Márpedig erre jó esélye van: nem csak a közvélemény-kutatások mutatnak előnyt baloldali ellenfelével, Ségolene Royallal szemben, de politikai karrierje szinte minden mozzanata azt mutatja, „Sarko" nem ismer lehetetlent.

Mindössze 28 évesen egy több mint hatvanezres város élén állt, 38 évesen miniszter. Jacques Chirac államfő – aki finoman szólva nem kedveli a populista fordulatokat sem megvető politikust – pedig rendre olyan feladatokkal bízta meg a kormányban, amelyek bárkinek a vesztét okoznák, ő azonban sikert ér el. Belügyminisztersége idején sikerült visszaszorítania a bűnözést, majd a 2005 őszi zavargások idején, ugyan letörnie nem sikerült a gyújtogatásokat, saját népszerűsége az egekbe szökött. Pénzügyminiszter akkor lett, mikor Brüsszel a túl magas deficit miatt kritizálta Párizst, s nem sokkal az után távozott – önként, a pártelnöki tisztség érdekében –, hogy bejelentette, a megfelelő szintre csökkentették a hiányt.