2007.03.08. 19:34
Végleges a kórházi ágylista
Baranya | Molnár Lajos miniszter csütörtök délután kihirdette az új országos egészségügyi ágyszámokat. Baranya elvesztette aktív kórházi ágyainak harmadát, Komlón és Siklóson megszűnt az akut betegek gyógyítása és működésképtelenné vált a Baranya Megyei Kórház néhány osztálya is.
Elkészült az a végleges és megváltoztathatatlan lista, amely elosztja, hogy melyik kórháznál hány aktív ágy maradhat április elsejétől. Körképünk arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit hozhat a jövő, a struktúraátalakítást hogyan élik meg az érintettek?
Dr. Lénárd László, a Pécsi Tudományegyetem rektora szerint meglehetősen súlyos csapásokat kell elviselnie napjainkban az egészségügynek. Ám ahhoz képest, hogy mondjuk a fővárosi Semmelweis Orvostudományi Egyetem közel 800 ágyát elveszítette, Pécsett tulajdonképpen örvendeni kellene, hogy csak 280 ágytól kell megválnia az egyetemnek. Ez azonban nagy létszámú nővér, ápolószemélyzet és orvos leépítését is jelenti egyben. Másrészt a megye egészségügye minden eresztékében megroppant: a kiskórházak és a megyei kórház krónikus ágyainak elvesztésével félezer ember kerülhet az utcára, miközben nem biztos, hogy az ellátás színvonala jobb lesz. Sőt átmenetileg akár romolhat is.
Óriási az értetlenség bizonyos szakmák esetében. Dr. Bódis József, a Baranya Megyei Kórház szülészet-nőgyógyászatának professzora szerint elképzelhetetlen, hogy egy miniszter annyit ne lásson át, hogy 33 ágyon nem lehet megyei szülészeti osztályt fenntartani. Különösen úgy, hogy közben még két megyei kiskórház, Komló és Siklós is felhagy a szakmával. Bódis József lapunknak nyilatkozva kimondta: fel kell gyorsítani a szülészeti klinikával való integrációt, különben a folyosó kövén fognak megszülni az asszonyok.
A pécsi gyermekkórház sem kapott elég ágyat. Dr. Sulyok Dezső professzor egyik szeme sír, a másik nevet. Ugyanis bár eredmény, hogy nem kell végképp bezárni az intézet kapuját, ám igen nehéz lesz az ellátást átszervezni és megfelelő szinten biztosítani. Ugyancsak elkeseredett lehet dr. Pytel József, a pécsi Fül-Orr Gégeklinika professzora: 70 ágy helyett 33-at hagytak meg az intézet számára. A szakember elmondta: „Eddig hozzánk küldtek a régióból minden beteget, ha valami nagyobb szakmai kihívással kellett szembenézniük. Ezentúl kénytelenek leszünk az érkezőket viszszaküldeni a feladónak”. Pytel József– aki már a miniszternél is járt korábban – most abban reménykedik, hogy az egyetem valahogy néhány ágyat mégis kigazdálkodik számukra. Dr. Marenics János, Siklós polgármestere komor képet fest: „Így már biztos, hogy nem tudunk sürgősségi ellátást biztosítani a város és környéke számára. Nem marad más hátra, minthogy délután 4 óra után beviszik a betegeket Pécsre!”
A csütörtöki döntés után a kórházaknak áprilisra alá kell írniuk az új, csökkentett vagy éppen növelt ágyszámokra szóló finanszírozási szerződést. Az átállási időszak után, július 1-jétől már az új támogatási rend szerint működnek az intézmények.
Egyetlen gyógyító ágy öt és fél millióba kerül
Országosan 16 ezerrel lesz kevesebb aktív ágy, 1500 orvos és 5-6 ezer egyéb egészségügyi dolgozó kényszerül új munkahelyet keresni. Az átalakítás költségeit 20 milliárdra becsülik. A minisztériumi indoklás szerint az ágyak új elosztása azt a célt is szolgálja, hogy a kórházi kapacitásokat az eddiginél hatékonyabban használják ki. Ugyanis jelenleg a gyógyításra használt helyek 20-25 százaléka kihasználatlan. Egy gyógyító osztályon lévő ágy fenntartása évente 5,5 millió forintba kerül. Magyarországon európai összehasonlításban is túl sok a kórházi ágy: míg nálunk 100 ezer lakosra közel 800 ágy jutott eddig, az Európai Unió régi tagországaiban kevesebb mint 600.A kiosztás után lesznek olyan intézmények, amelyek csak krónikus betegek és idősek tartós ápolásával, illetve rehabilitációval foglalkoznak majd. Az összevonásokkal olyan területi kórházakat igyekeznek létrehozni, ahol a négy alapszakmát – sebészet, belgyógyászat, szülészet-nőgyó-gyászat, gyermekgyógyászat – koncentráltan látják el. A súlyos betegek, komoly műtétek, daganatosok ellátása a kiemelt kórházak feladata lesz.
A sürgősségi ellátás mindenhol ingyenes marad
A csütörtöki miniszteri sajtótájékoztató kapcsán aktuális tudnivalókat is közzé tett a tárca.A területi ellátási kötelezettséggel rendelkező kórháznak kötelező ellátni azt a beteget, aki az adott területen lakik és beutalóval érkezik. Akinek más kórházba szól a beutalója, akkor az a kórház csak akkor láthatja el, ha ezzel a területéhez tartozó betegek ellátását nem veszélyezteti. Ha beutaló nélkül vagy más helyre szóló beutalóval keres fel valaki egy kórházat, akkor neki az ellátási költség 30 százalékát, legfeljebb 100 000 forintot kell fizetnie.
Sürgősségi ellátást az ország bármely kórházában mindenki többlettérítés nélkül kap. A kiemelt kórházak egyúttal sürgősségi központokként is üzemelnek, és az év 365 napján 24 órán át fogadják a betegeket. Ezentúl minden esetben a háziorvos mondja meg, kit milyen betegséggel hol látnak el, hiszen ő írja a beutalót, amely szükséges a kórházi ellátás igénybevételéhez.
A háziorvosok a miniszter szerint már tudnak minden szükséges információt az új ellátórendszerről és a területi ellátási kötelezettségekről.
A kiosztás után lesznek olyan intézmények, amelyek csak krónikus betegek és idősek tartós ápolásával, illetve rehabilitációval foglalkoznak majd. Az összevonásokkal olyan területi kórházakat igyekeznek létrehozni, ahol a négy alapszakmát – sebészet, belgyógyászat, szülészet-nőgyó-gyászat, gyermekgyógyászat – koncentráltan látják el. A súlyos betegek, komoly műtétek, daganatosok ellátása a kiemelt kórházak feladata lesz. A sürgősségi ellátás mindenhol ingyenes marad A csütörtöki miniszteri sajtótájékoztató kapcsán aktuális tudnivalókat is közzé tett a tárca.
A területi ellátási kötelezettséggel rendelkező kórháznak kötelező ellátni azt a beteget, aki az adott területen lakik és beutalóval érkezik. Akinek más kórházba szól a beutalója, akkor az a kórház csak akkor láthatja el, ha ezzel a területéhez tartozó betegek ellátását nem veszélyezteti. Ha beutaló nélkül vagy más helyre szóló beutalóval keres fel valaki egy kórházat, akkor neki az ellátási költség 30 százalékát, legfeljebb 100 000 forintot kell fizetnie.
Sürgősségi ellátást az ország bármely kórházában mindenki többlettérítés nélkül kap. A kiemelt kórházak egyúttal sürgősségi központokként is üzemelnek, és az év 365 napján 24 órán át fogadják a betegeket. Ezentúl minden esetben a háziorvos mondja meg, kit milyen betegséggel hol látnak el, hiszen ő írja a beutalót, amely szükséges a kórházi ellátás igénybevételéhez.
A háziorvosok a miniszter szerint már tudnak minden szükséges információt az új ellátórendszerről és a területi ellátási kötelezettségekről. -->
