Építményadó: bajban van több ingatlantulajdonos is

A hivatal ugyanis nem a lakás tényleges alapterüle-tét vette alapul. Kovácstelepen például egy 32 négyzetméteres lakás után is kellett fizetni, jóllehet az egyéni helyi adómentesség lakás esetében 65, lakóépületnél 80 négyzetméterig terjed. Ráadásul van, akinek olyan garázs után is fizetnie kell, amihez semmi köze.

– Nem történt jogsértés – mondta dr. Milter Anna, az adóiroda vezetője –, ugyanis osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanokról van szó. Ilyenkor a törvény úgy rendelkezik, hogy a fizetés alapjául a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni, függetlenül a lakás méretétől. Kovácstelep esetében például körülbelül 200 családot érint a rendelet, ugyanis több mint 30, hatlakásos régi bányászház van ezen a területen, 6/36-od tulajdoni hányaddal, ám különböző alapterülettel.

A megoldás az lett volna, ha akkor, amikor megveszik a korábbi önkormányzati lakásokat, társasházi közösségeket alakítanak, így a hivatal egyénenként tudott volna számolni. Az irodavezető ezt a megoldást javasolja azoknak, akik osztatlan közös tulajdon birtokosai. Pécsett nem kevesen vannak a Budai városrészben, Pécsbányán, Vasason és Hirden – csak amiről az adóirodán valamilyen szinten tudnak.

Tavaly megközelítőleg 1,3 milliárd forint folyt be Pécsett az építményadóból, idén április 6-ig 576 milliót fizettek be – mondta az iroda vezetője. Eddig csaknem 38 ezer bevallást dolgoztak fel, és 33 ezer határozatot postáztak. Hogy valójában mennyi osztatlan közös tulajdonú ingatlan van Pécsett, illetve összességében hány tulajdonosnak is kellene fizetnie, nem tudják. Ugyanis az építményadó- bevallás önkéntes, az adóiroda pedig a régebbi építésű ingatlanok esetében csak szakaszosan jut előre a felderítésben.

Kevesen tudják, hogy öt év az elévülési idő

Az építményadóról szóló rendeletet idén január elsejétől módosították. Ténylegesen meghatározták a garázs fogalmát, az előző rendeletben ugyanis nem szerepelt a melléképületek, épületrészek köre. Más szabályok érvényesek januártól az erkélyekre és pincékre. Az erkélyek esetében kisebbek a terhek, a pincéknél – ha a szintjükön valamilyen helyiséget alakítottak ki – nagyobbak. Az előző esetben az alapterület fele, utóbbiban a hetven százaléka számít be az egészbe. Ami nem változott, de lényeges elem, hogy öt év maradt az elévülési idő. Tehát az adott esztendőt leszámítva annak az évnek az utolsó napjától számítják az elévülést, amelyben bevallást kellett volna tenni, illetve az adót meg kellett volna fizetni.