Új nyomozás a vagyonkezelői ügyekben

Immár másodízben helyezte hatályon kívül a Somogy Megyei Főügyészség a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság határozatát – amely megszüntette a városi vagyonkezelő korábbi ingatlanügyeivel kapcsolatos nyomozást –, és utasította újból a nyomozás folytatására.

Az ügy régen kezdődött: még 2007 nyarán tett ismeretlen tettes ellen feljelentést egy pécsi lakos hűtlen kezelés bűntette elkövetésének gyanúja miatt a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt. (PVV Zrt.) ingatlanügyleteivel kapcsolatban, azzal érvelve, hogy az értékesítés során jelentős veszteségek érték a város vagyonát. A feljelentő arról is értesítette a hatóságot, hogy az eladások előtt rendkívül kevés idő állt rendelkezésre a hirdetés megjelenése és a liciteljárás között, így információkhoz csak bennfentesek jutottak. Még a piaci ár kialakulásához szükséges idő sem telt el, vagyis az ingatlanokat alapáron adta el a PVV Zrt. A feljelentő tizenegy ingatlant nevesített is.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Egy eladott terület a Jókai utcában: itt a szakértők szerint mintegy 30 milliót vesztett a város
[/caption]

„Bevételszerzési kényszer” az ügyletek mozgatórugója

A nyomozó hatóság – immár másodszor – arra hivatkozott a nyomozás megszüntetésekor kiadott határozatában, hogy nem történt bűncselekmény, bár indoklásában maga is leírja, hogy az igazságügyi szakértők szerint négy ingatlan esetében megállapítható a vagyoni hátrány okozása. A szakértők leírták: többek között az volt az ingatlanügyletek során a baj, hogy a PVV Zrt. értékbecsléskor használt számítási módja nem mutatkozott helytállónak. A nyomozás megállapította, hogy az értékesítést erősen befolyásolta a „bevételszerzési kényszer”, és közvetetten a tulajdonos önkormányzat ilyen irányú elvárása. Alapvető probléma, érvelt a rendőrség, hogy a liciteljárás nem volt szabályozott, „hiszen 2007. 09. 11.-től rendelkezett konkrét licitszabályzattal a Zrt., ennek hiánya pedig az eljárások szabályait valóban esetlegessé tették.” Bár megállapítható a vagyoni hátrány létrejötte, ám kötelességet nem szegtek a gyanúsítottak, s nem valósult meg hűtlen kezelés bűntette, érvelt a rendőrség.

Szabályzat: a rendőrség nem lelte, az ügyvéd megtalálta

A feljelentő képviseletében dr. Komlódi András ügyvéd panaszt terjesztett a főügyészség elé. A rendőrségnek az a megállapítása, érvelt, hogy a PVV Zrt.-nek csak 2007 őszétől volt licitszabályzata, egyszerűen nem igaz. Hiszen már a társaság elődje is rendelkezett szabályzattal, a PVV Zrt.-nél pedig 2004. 09. 16-án írta alá a liciteljárásra vonatkozó 13 oldalas részletes szabályozási utasítást Kelemen László vezérigazgató. Ebben a felelősségi és hatásköröket is meghatározta: a pályázatok értékelése, továbbá a döntés és a végrehajtás elrendelése osztályvezetői, főosztályvezetői, igazgatói és vezérigazgatói hatáskör. Ez annak a fényében kap különös hangsúlyt, hogy a nyomozás a társaság ingatlanügyeiben mindvégig csupán a cég egyik főosztályvezetője és egyik értékbecslője ellen zajlott.

Nem firtatták a tényleges irányítók felelősségét

Dr. Komlódi szerint érthetetlen, hogy a nyomozás nem tért ki a vagyonkezelő tényleges irányítóinak, az igazgatóság tagjainak felelősségére. A bűncselekmény elkövetésének hiányára való hivatkozás pedig megalapozatlan, állítja az ügyvéd, mivel jelentős vagyonkezelési szabályokat sértettek meg, ráadásul a szabályszegések ismétlődése és súlya eleve kizárja a gondatlanságot. Elfogadhatatlan az a védekezés, érvel, hogy tulajdonosi elvárás volt az ingatlanok gyors értékesítése. Elképzelhetetlen ugyanis olyan tulajdonosi elvárás, amely elfogadja a súlyos, negyedmilliárdos vagyoni hátrány okozását.

Ingatlanok kézen-közön

Egy, a Felsőmalom utcában lévő ingatlant a DENHILL Kft. vásárolt meg és adott tovább a VV Hungary Kft.-nek, itt közel 71 milliós vagyoni kárt állapítottak meg az igazságügyi szakértők. A Rákóczi út 76. és Alsómalom utca 1-3. alatti saroktelket a Cromolin Kft. vette meg a vagyonkezelőtől, és adta el a Pécs-Citycenter Kft.-nek; ebben az ügyletben 173 millió a PVV Zrt. vagyonvesztése. A Jókai utca 17. és 19. alatti ingatlanokat a Baranya Capital Kft. vásárolta meg, a szakértők szerint 32,7 milliós a kár. A Király–Alsóhavi–Márton utcai egybefüggő telkeket az Európa-Passage Kft.-nek adták el, ebben az esetben 9 milliós a megállapított vagyoni hátrány.

Nettó kontra bruttó vita

Több ingatlant adott el úgy a PVV Zrt., hogy megkerülte a közgyűlést. Márpedig 80 millió forint feletti elidegenítés esetén közgyűlési hozzájárulásra lett volna szükség. A vagyonkezelő vezetősége mindezt azzal hárította el, hogy véleményük szerint a 80 milliós határ nettó és nem bruttó érték. Például a Jókai utca 17–19-et 80,5 millióért adták el, túllépve a felső értékhatárt, amelyet a közgyűlés megszabott, de arra hivatkoztak, hogy a nettó bekerülési összeg természetesen ennél alacsonyabb volt. A társaság most előkerült, a vezérigazgató által 2004-ben aláírt saját licitszabályzata azonban egyértelműen rendelkezik minderről: „A licit végösszegéhez számítandó az áfa értéke, e bruttó összeg a vételár értéke.”