Elszámolási viták árnyéka az EKF-építkezéseken

Több EKF-es nagy program építési munkálataiban dolgozó alvállalkozók keresték meg a Dunántúli Naplót azzal, hogy hosszú hónapok óta nem kapják meg a tisztességesen elvégzett munkáért járó, előre kialkudott, összességében több tízmilliós fizetséget. Az alvállalkozók mindegyike abban a két köztérfelújítási programban kapott munkát, amelyek nyertes generálkivitelezője az I-Axis Kft. volt. Bögyös Sándor, a projektcég ügyvezető-tulajdonosa határozottan leszögezte, hogy mindenki, akinek még tartoznak, meg fogja kapni a pénzét hamarosan, köztük olyanok is, akiknek közvetlenül nem nekik kellene fizetniük.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A Vince utcában még kedden is dolgoztak, a pótmunkák kifizetése azonban a folyamatban lévő döntnöki eljárás eredményétől függ
[/caption]

Van, aki „csupán” egy-két, más néhány tízmillió forintot hiányol több EKF-programban zajlott, zajló munkával kapcsolatban. Az esetek többségében közös, hogy elvégzett, jó minőségű munkákról, befogadott számlákról van szó. A generálkivitelező mindkét programban az I-Axis Kft. volt.

Nagy Csaba alpolgármester kiemelte, csak az I-Axissal volt ilyen gondjuk, pedig a város kifizetett minden igazolt számlát. Hogy meg tudták volna-e akadályozni, hogy lánctartozás jellegű ügy robbanjon ki? Szerinte ez bonyolult kérdés, amire nem lehet határozott igennel vagy nemmel felelni. Jó ideje valós probléma sajnos, ezért biztosan lehet ez ügyben a jövőben jogszabály-változásra számítani. Végül kifejtette, szerinte a szocialista városvezetés által lebonyolított közbeszerzés, és pályázati kiírás elhibázott volt, amiatt is alakulhatott ki most ilyen helyzet.

Nemrég számoltunk be arról, hogy néhány köztéren még zajlik a munka.

Dr. Merza Péter, a Pécsi Városfelesztési Kft. ügyvezetője közölte: tudnak a tartozásokról, épp a napokban kértek emiatt jogászaiktól véleményt arról, mit tehetnek az alvállalkozók érdekében. Erre napokon belül várnak választ. Ő is kifejtette, a pótmunkákon kívül minden beérkezett számlát kifizettek az I-Axisnak, s hogy szerinte a pótmunkák összege, százalékos aránya a vállalkozói kockázat része.

Utóbbi kijelentéssel Bögyös Sándor, az I-Axis tulajdonos-ügyvezetője is egyetértett, ám hozzátette, abban az esetben lenne így, ha nem késett volna a város hosszú hónapokat, az első számlákat tekintve kilenc hónapot is. Hisz csak most szeptemberben kapta meg a megbízási díj utolsó nagy részletét, 240 millió forintot. Van, akiknél elcsúszott a fizetés, ismerte el, de ők is néhány héten belül megkapják a pénzüket. Az egyik fővállalkozójuk, a Centra Kft. esetében azonban azt mondta, ott már mindent kifizettek, sőt kölcsönt is adtak, hogy mielőbb be tudják fejezni a munkát, s ez ügyvédek jelenlétében le is lett dokumentálva. Amúgy pedig várják, hogy a megrendelt, 370 milliós pótmunkák miatt indított döntnöki eljárás október végéig lezajlodjon. A kérdésre, hogy egy 500 ezres projektcéggel nyerték a kétmilliárdos munkát, ez okozhatta-e a gondokat, úgy felelt, ők e céggel 370 milliós pótmunkát előlegeztek meg, és nem tűntek el, nem jelentettek csődöt.

A lapunknak panaszkodó alvállalkozók többsége a PS-Bau és a Centra Kft. alatt dolgozott. Bögyös ígérete szerint a PS Bau megkapja jussát, ráadásul alvállalkozóik kifizetését ők maguk vállalták, valamennyi előleget már fizettek, a többit is utalják hamarosan. Elekesné Farkas Emília, a Centra Kft. ügyvezetője viszont épp azt mondja, nekik tartozik az I-Axis, amihez a város segítségét is kéri. Az utolsó rész- és végszámlájukat a műszaki ellenőr augusztusban elfogadta, csak épp az I-Axis vezetője nem adta ki hozzá a teljesítésigazolást, így nem is fizetett. Sőt, a pótmunkákra sem kapott egy fillért sem, így ő sem tudott minden alvállalkozónak fizetni.

A nyáron számoltunk be arról, hogy határidőre sem lett kész a 48-as tér és az Egyetem utca.

Iparkamara: nemzetgazdasági kérdés a körbetartozás

A körbetartozás megállítása, újratermelődésének megakadályozása nemzetgazdasági kérdéssé vált – jelentette ki dr. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára. Hozzátette: a lánctartozások kialakulásának legfőbb oka az állami – intézményi, önkormányzati – kifizetések visszatartása. A mai jogrendszerben az állam gyakorlatilag bármeddig büntetlenül maradhat adós – különösen a KKV-szektor felé. Az állam ma több ezer milliárd forinttal tartozik, s már az uniós pályázatoknál is megjelent a körbetartozás. A szabályok szigorítása és betartatása mellett szükség van arra, hogy a vállalkozási szektor jelentős támogatást (likviditási injekciót) is kapjon. A témában számos kamarai javaslat született, néhányat említünk. Az elvégzett munkán alapuló díjkövetelés mértékéig jelzálogjog-bejegyzési lehetőség a nem fizető megrendelő ingatlanjára. Az időhúzó, rosszhiszemű pervitel gyakorlatának megszüntetése. A nem fizetőkre bírság, adminisztrációs illeték kiszabása. Alvállalkozói nyilatkozatok alapján a kamara állítson ki tartozásmentességi igazolást, s csak ez alapján lehessen használatbavételi engedélyt kiadni.