A kultúrát és a sportot is szívén viseli a bankvezér

Kiss Endre, a Szigetvári Takarékszövetkezet elnöke agilis szurkoló a női kosármeccseken, elmélyült zenerajongó klasszikus koncerteken, élénk beszélgetőpartner a színházi előadások szünetében. A kortárs kiállítások megnyitóit sosem hagyja ki, szóval semmit nem úgy csinál, ahogy az egy bankvezértől megszokott.

Így azon már meg sem lepődöm, hogy most a szenior tájfutó világbajnokság versenyigazgatója. Az azonban egy kicsit mégis mellbe vág, hogy az irodájában a szekrénye roskadozik győzelmi serlegektől.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] „Ahol tudom, támogatom a pályakezdő fiatalokat” – vallja Kiss Endre
[/caption]

– Fiatal a „takszöv” társulata, sok versenyt nyerünk a bankos találkozókon – szabadkozik, majd hozzáteszi: – Persze benne van a sportos múltam is. Első osztályú atléta voltam, a negyven éve futott eredményem Baranya atlétikai toplistáján még ma is a legjobb idő. A Nagy Lajos Gimi kosárcsapatával pedig mi nyertünk utoljára középiskolai bajnokságot.

– Hogy lett ebből tájfutás?

– Kiöregedtem a versenyekből, s magam is „bokorugró, lombszedő” lettem.

– S mivel magyarázható, hogy a pénzt csak katalizátorként kezeli a tehetséges baranyai sport- és művészpalánták elindításához? Mert mondjuk ki, a régió egyik legadakozóbb mecénása.

– Zavar, ha ezzel szembesítenek. Én nem latolgatok, nem számolgatok, a lokálpatriotizmuson az érdeklődési köröm szerint teljesedik ki, eszerint ahol tudom, támogatom a pályakezdő fiatalokat.

– Volt valami ifjúkori indíttatása a segítő szerephez?

– Édesanyám zongoratanárnő volt, édesapám jogász, s ez már adott egy útravalót. Aztán a gimiben sokat köszönhettem az osztályfőnökömnek, dr. Fábián István címzetes egyetemi tanárnak. Emberségben, kultúrában az a leggazdagabb négy év az életemben. A sport terén pedig ugyanezt kaptam a tornatanáromtól, a kosárlabdázó, atléta Czéh Lászlótól.

– Van itt egy szobafalnyi kitüntetés. Melyik a legkedvesebb?

– Hármat is kiemelnék. Az országban egyedüliként az ezredforduló óta háromszor is az év vállalkozója lettem. A Tüke-díjnak is megvan a maga varázsa, ráadásul a Bazilikában vehettem át, ahol egykor ministráltam. No, és az sem mindennapi, hogy három város közgyűlése, Szigetvár, Pécs és Komló is Pro Urbe kitüntetésben részesített.

Életrajz: Hódmezővásárhelytől Pécsig

Kiss Endre 1943-ban született Hódmezővásárhelyen, és szatmárnémeti, valamint pancsovai felmenőkkel rendelkezik. Már Pécsett végezte iskoláit,
az érettségit a Nagy Lajos Gimnáziumban szerezte, majd a pécsi egyetem jogi karán 1966-ban diplomázott.
Jogászként dolgozott a Társadalombiztosítási Igazgatóságon, a Reménypusztai Mgtsznél, majd a MESZÖV-nél. 1991-től a Szigetvári Takarékszövetkezet elnök-igazgatója.
Első házasságából van egy fia: Beleznay Endre, 40 éves színművész és egy lánya: Enikő, 36 esztendős, aki korábban válogatott hétpróbázó volt.
Az ezredfordulótól élettársi viszonyban él, nevelt fia a Corvinus Egyetem hallgatója.