2011.12.08. 18:19
Új jogok a nemzetiségeknek
Képviselet illetheti meg a nemzetiségeket az Országgyűlésben és a helyi önkormányzatokban, anyanyelvükön írott nyomtatványokat használhatnak, és többek között többnyelvű utcanévtáblák elhelyezését is kérhetik, ha elfogadják az erről szóló törvényjavaslatot.
A kormány már letette az Országgyűlés asztalára a nemzetiségekről szóló új törvény tervezetét. Egyes jogok gyakorlásának feltétele, hogy az érintettek számaránya meghaladjon egy bizonyos határt.
Fontos, hányan vannak a névjegyzékekben
– A rejtőzködés ideje lejárt – fogalmazott erről szólva dr. Hargitai János, a megye egyik országgyűlési képviselője. – Helyeslem, hogy konkrét számokról tudjunk beszélni a nemzetiségek kapcsán, nem hiszem, hogy bárkinek tartani kellett volna egy anonim népszámláláson attól, hogy színt valljon – tette hozzá.
[caption id="" align="alignleft" width="334"] Baranya megyében a horvát nemzetiség is nagy számban képviselteti magát a német és a cigány mellett (fotó: Löffler Péter)
[/caption]
A parlamenti képviselői helyek betöltésére az országos nemzetiségi önkormányzatok listát állíthatnak, ehhez ezerötszáz, a nemzetiségi választópolgárok listáján szereplő állampolgár ajánlása szükséges. Egy igen bonyolult számítás alapján osztják ki a voksok arányában a mandátumokat.
Visszaállítják a kisebbségek számára a kedvezményes mandátumszerzés lehetőségét azon önkormányzatok esetében, ahol a névjegyzékben szereplő választópolgárok legalább ötven százaléka az adott nemzetiség névjegyzékében is szerepel. A kisebbségi önkormányzatok létszáma is függ majd ettől: ahol száznál kevesebben szerepelnek a névjegyzékben, ott három, ahol ennél többen, négy tagból áll majd a testület.
Anyanyelvi nevelés, két nyelven kiállított okmányok
A köznevelési intézményekben meg kell szervezni a nemzetiség anyanyelvi nevelését (a törvény értelmében nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma/cigány, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv is), ha ezt legalább nyolcan igénylik. Ennek érdekében az állam támogatni fogja a nemzetiségek anyaországából érkező oktatók magyarországi vendégtanári alkalmazását, illetve a honi pedagógusok képzését. Az iskolák működtetése várhatóan szintén állami feladat lesz.
A nemzetiséghez tartozók megválaszthatják utónevüket saját nemzetiségüknek megfelelően, és hivatalos irataikat – például a személyi igazolványt, útlevelet – is két nyelven állíttathatják ki.
Az utcanévtáblák is több nyelven készülhetnek
A tervezet szerint az Országgyűlésben, a helyi önkormányzatokban a nemzetiségi képviselők anyanyelvükön szólalhatnak fel, a kisebbségi önkormányzatok pedig kérhetik, hogy a magyar mellett anyanyelvükön is tegyék közzé a helyi rendeleteket, nyomtatványokat, valamint a hivatalok, utcák neveit is így tüntessék fel. Erről a képviselő-testületek dönthetnek, a népszámlálás nemzetiségi adatainak figyelembevételével.
Azokon a településeken, ahol egy nemzetiség részaránya eléri a tíz százalékot, a helyi önkormányzatok által fenntartott médiaszolgáltatóknak rendszeres nemzetiségi közszolgálati műsort kell adniuk, az így kiadott sajtótermékekben pedig a közösséghez tartozók anyanyelvén közreadott cikkeknek is szerepelniük kell.
A kisebbségek tagjainak összlétszáma és az összlakosságban betöltött aránya megyénként és a fővárosban
Összlétszám (fő)
Arány (%)
Baranya
42 797
10,5
Tolna
18 165
7,28
Borsod-A.-Z.
53 021
7,12
Nógrád
15 124
6,87
Békés
24 838
6,24
Komárom-E.
18 399
5,81
Szabolcs-Sz.-B.
29 354
5,04
Heves
14 769
4,53
Somogy
14 893
4,44
Pest
45 099
4,16
Bács-K.
21 444
3,92
Vas
9 836
3,67
Zala
10 469
3,52
Jász-N.-Sz.
13 912
3,34
Budapest
53 646
3,02
Győr-M.-S.
11 871
2,73
Veszprém
9 978
2,67
Fejér
11 573
2,66
Hajdú-B.
14 709
2,66
Csongrád
8 681
2,00
Máté Balázs (Dunántúli Napló) Baranya megyében a horvát nemzetiség is nagy számban képviselteti magát a német és a cigány mellett (fotó: Löffler Péter) -->