Molylepke támadja a fügefák leveleit

Egyes feltételezések szerint már a rómaiak is termesztették a fügét (Ficus carica) a Mecsek szubmediterrán jellegű déli lejtőin. Őshazája Kis-Ázsia, de szerte a mediterrán területeken sokfelé terem. Buda elfoglalása után főleg törökök próbálkoztak megtelepítésével. A fügebokrok a -15 foknál hidegebb téli időszakokban komoly fagykárokat szenvednek.

Termése július végén, augusztus elején érik be, de olykor ősszel még másodtermést is hozhat. A fügét sokan valóságos „patikának” nevezik. Gyümölcsében magas a B vitamin tartalom, a sok kálium jótékonyan hat szívműködésre, s a leveléből készített teát nem csak a cukorbetegeknek, hanem a magas vérnyomásban szenvedőknek is ajánlják.

Ez idáig úgy tudtuk, hogy rovarkártevők elkerülik a magyarországi fügefákat. Néhány évvel ezelőtt azonban felbukkant Budapesten és környékén a ligeti  levélmoly (Choreutis nemorana) hernyója. Valószínűleg a mediterrán térségből származó füge csemetékkel hurcolták be. A sárgászöld, fekete szemölcsös hernyók a füge összesodrott levelét rágják egy fehéres szövedék védelmében. A hazai megfigyelések szerint a lepkék védett helyeken átvészelik a téli időszakot, s már kora tavasszal repülnek. A lepkék első nemzedéke júliusban jelenik meg, melyet később egy második (őszi) generáció követ. A hernyók a terméseket nem támadják meg, de az esetleges tömeges elszaporodásuk esetén a levélzetben komoly károkat okozhatnak.

Az elmúlt években átvizsgálva több mecseki fügefát rábukkantunk a hernyók rágásképére, de a lepkéket eddig nem sikerült begyűjteni. Nem kizárt, hogy a levélmoly már régóta itt lappang Baranyában, de egyedszáma olyan alacsony, hogy elkerülte a kertészkedők figyelmét.

Kevésbé valószínű, hogy komoly kártevővé válik nálunk ez a mediterrán molylepke, de klímaváltozás hatására akár tartósan is megtelepedhet és elszaporodhat.