Kultúra

2008.06.01. 23:30

Szexistennő a pécsi Kossuth téren

Bár jöhetnek még meglepetések, lassan számvetést készítenek a Kossuth téri feltárást végző régészek. Az egyik legérdekesebb lelet egy freskótöredék, amelyen Priaposz, a szexualitás istene, vagy talán Fortuna, a szerencse istennője látható.

Kozma Ferenc (Dunántúli Napló)

A leletek nagy része már felszedve, becsomagolva a múzeumba került. A munka dandárja készen van, ám még bőven tartogathat meglepetéseket a föld mélye. Tóth Zsolt ásatásvezető régész mutatja a téren azt a középső sávot, amelyen eddig a teherutók szállították kifelé a földet, s amelynek a feltárása a napokban kezdődött el. Aztán csend lesz egy időre: a régészeti feltárás a jövő év elején folytatódik a tér Konzum Áruház felőli részén, ahová a mélygarázs építtetője a műszaki, kiszolgáló helyiségeket szánja.

Ókor, római idők, középkor, mindenből kaptak egy jó adagot. A leletek mennyiségére tekintve többéves utómunkálatok várnak rájuk. Tény, hogy ilyen óriási területen, közel 3000 négyzetméteren a belvárosban még sohasem kutatott senki.

[caption id="" align="alignleft" width="278"] A tér mélyéről előkerült freskó, már a restaurátor asztalán
[/caption]Tóth Zsolt szerint szép a feladat, ám nem könnyű, hiszen egészen a bolygatatlan altalajig ásnak, amely a téren a mai felszíntől számítva több mint két méter mélyen van. Úgy számítják, hogy körülbelül 3000 köbméter tömör földet kellett kézi munkával kiásniuk. Módszerük, hogy minden ásónyom után megnyesik a felszínt. Ha abban régészeti jelenség, gödör, árok, fal, sír, kemence, egyéb látható, akkor a mélyítés leáll, elkezdődik az objektum kibontása, tisztítása. Minderről rajz és fotódokumentáció, valamint szöveges leírás is készül, az előkerült tárgyi leleteket pedig zacskókba csomagolják és a Janus Pannonius Múzeum raktáraiba szállítják.

És akkor következzék a leltár. Meglepetésként érte a régészeket, hogy a középkorból alig került elő épített emlék, helyette gödrök, kutak és tárolóvermek, amiből arra következtetnek, hogy a Kossuth-tér a középkorban sem volt beépítve, lehet, hogy éppen vásártér volt. Mindent lehetetlen felsorolni, így a teljesség igénye nélkül csak szemezgethetünk abból, ami a felszínre került.

Az őskorból egyelőre mindössze egy lovas temetkezés ismert. Egy eltemetett ló feje alatt a középső bronzkori mészbetétes edények kultúrájának népéhez tartozó két darab edény volt elhelyezve. A lócsontváz mellett egy csikót is elföldeltek. Az i. e. 2. évezred közepére datálható lelet Baranya megyében eddig egyedülálló. A középkorból nagy mennyiségű kerámiaanyag került elő, a gödrökben sok az állatcsont. Sok a római kori bronzpénz is – eddig mintegy hatvan-száz darab –, és néhány középkori ezüstdénár is napvilágra került. A bronz-, vas- és üvegleletek száma csekély.

A római kori leletek közül kiemelendő egy oltárkő, egy sast formázó épület oromzatdísz és néhány hagymafejes fibula. Külön említést érdemel egy freskótöredék, amelyen Priaposz, a szexualitás istene, vagy Fortuna, a szerencse istennője látható. A középkori-török kori kutakból eddig tíz egész edény, kerámia és üveg került elő.

Az ásatás egyik szenzációjának ígérkezik az a középkori, boltozatos pince, amelynek akad egy nyolcméteres és egy háromméteres ága. Ebből a pincéből eddig négy egész malomkő is előkerült.

Címkék#Hírkereső
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!