Óriási problémákkal küzd a világ harmadik legnagyobb gazdasága

Az elöregedő társadalom ellátása, az eladósodottság, a munkaerőhiány és Kína felemelkedése – ezek Japán legnagyobb kihívásai Abe Sinzó kormányfő tanácsadója, Tomohiko Tanigucsi professzor szerint – írja a Növekedés.

Az Abe Sinzó miniszterelnökről elnevezett Abenomics gazdaságpolitikáról, és Japán legfőbb gazdasági és társadalmi problémáiról tartott előadásokat Budapesten Tomohiko Tanigucsi, a japán miniszterelnök külgazdasági tanácsadója és beszédírója.

A Corvinus Egyetemen és a Pallas Athén Innovációs és Geopolitikai Alapítvány Kutatóintézetében elhangzott előadásokon a világ harmadik legnagyobb gazdaságának számító Japán nehézségeit és az Abenomics sikereit taglalva Tomohiko Tanigucsi professzor több problémakört is érintett.

Elnyomják a fiatalokat a szociális kiadások

Elsőként az alacsony születésszámot és az elöregedő társadalmat említette, amely hatalmas terheket ró a japán társadalombiztosításra és az egész szociális rendszerre. A 60 év felettiek arányának növekedése azért is kirívóan magas, mert

Japánban sokkal hosszabb az élettartam.

A szociális kiadások évente 120 ezer milliárd jent emésztenek fel, amely közel ezer milliárd dollárnak felel meg. A professzor hangsúlyozta, hogy

ez az összeg összehasonlításképp az amerikai, a kínai, az orosz, a szaúdi és a francia hadikiadások együttvéve.

A japán állam adóssága meghaladja a GDP 252 százalékát, amivel arányaiban a legeladósodottabb országnak számítanak az egész világon, az adósság kezelésének pozitívuma, hogy az államkötvények döntő része japán kézben van. A költségvetési hiány is négy százalék felett alakult,

miközben a gazdasági növekedés nem érte el az egy százalékot sem tavaly.

A közel 127 millió fős országban a csökkenő létszámú fiatalok számára egyre nagyobb teher az idősek ellátása, annak ellenére, hogy 65 év felett is kifejezetten nagy arányban dolgoznak a japánok.

Az úgynevezett második élet 65 év felett, nyugdíj melletti munkavállalással kezdődik, erre specializálódott a munkaerőpiac jelentős része. A szociális kiadások emelkedése miatt várhatóan nő az aktív korosztályok terheit, hogy a nyugdíjat és az egészségügyi ellátást finanszírozni lehessen.

Kevés nő dolgozik

A második jelentős problémakör a munkaerőhiány, melyet két főforrásból próbálnak megoldani: a nők minél magasabb számú munkavállalásával, illetve a vendégmunkások számának növelésével.

Az első terv az úgynevezett Womenomics, amely a nők számára segíti a gyermekvállalás melletti munkavégzést, és célja, hogy jövő év végére a nők foglalkoztatottsági aránya 30 százalék körül alakuljon.

A vendégmunkások, illetve a bevándorlás egyik nehezítő tényezője a japánok angol nyelvtudásának alacsony szintje, a külföldiek japán tudásának hiánya, illetve a sokak számára nehezen megszokható kulturális és társadalmi különbségek. Jelenleg a legtöbb külföldi vendégmunkás Kínából érkezett a szigetországba, számuk 750 ezerre tehető, Dél-Koreából 450 ezren, Vietnamból pedig 290 ezren érkeztek.

A vendégmunkások száma 2006-ban két millióra rúgott, tavaly 2,5 millió volt, ami a szigetország lakosságához és a két százalék körüli munkanélküliséghez képest kifejezetten alacsony.

Kína elleni védekezés szabadkereskedelmi megállapodásokkal

A harmadik legnagyobb problémakört Kína felemelkedése jelenti: Japánban kifejezetten tartanak Peking terjeszkedésétől. Többek között ennek is köszönhető, hogy Tokió szorgalmazta az Európai Unióval létrejövő szabadkereskedelmi egyezményt, amely idén lépett hatályba.

Ez ma a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete, amely mintegy 635 millió főt köt össze, és a világ GDP-jének egyharmadát adja.

Ezzel párhuzamosan az úgynevezett Csendes-óceáni Szabadkereskedelmi Partnerség (TPP) is Japán alapvető érdeke, annak ellenére, hogy az USA Donald Trump elnökségének elején kilépett belőle, arra hivatkozva, hogy az egyezmény hátrányos Washingon számára.

A szabadkereskedelmi övezet az USA kihagyásával végül tavaly létrejött, tagjai Japánon kívül: Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Malaysia, Új-Zéland, Peru, Szingapúr, és Vietnam. Japán legnagyobb kereskedelmi partnere ma már Kína, ezért jó viszonyra törekszik a nagyhatalommal: a professzor úgy fogalmazott, hogy az új Selyemút infrastrukturális kezdeményezés (Egy Övezet, Egy Út) jó, és részt vesznek benne japán vállalatok is.