Orbán Viktor: bármire képesek lehetünk, ha megvédjük hazánkat a bevándorlástól

A kormányfő kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó című budapesti gazdaságpolitikai fórumán azt mondta: ha sikerül megvédeni az országot, akkor reálisan elérhető minden évben a 4 százalékos gazdasági növekedés, 2022-re pedig a teljes foglalkoztatottság. Magyarország továbbá képes lehet arra, hogy évente emelkedjen a minimálbér, 4 százalékos bővüléssel pedig minden évben lehet nyugdíjemelés és nyugdíjprémium, megőrizhető a nők 40 évnyi munka utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége, és újra emelkedhet a családoknak járó adókedvezmény – sorolta. Hozzátette: 2018 és 2022 között minden évben csökkenthetők lesznek a munkáltatói adóterhek is, a cél az, hogy a magyar munkaadói járulékterhek legyenek a régióban a legalacsonyabbak.

Emellett a Modern falu program idei meghirdetésének szükségességéről is beszélt a miniszterelnök. Ezen felül több közép-európai infrastrukturális beruházást felvázolt: a Budapest-Belgrád vasútvonal mellett a Budapest-Varsó és a Budapest-Kolozsvár közötti gyorsvasutat. Továbbá célul tűzte, hogy a következő ciklusban autópálya érje el Kassát Miskolc felől, Pécs irányából pedig a horvát határt.

Évi 90 milliárdba kerülnének a migránsok

Előadásában külön kiemelte, hogy nem lesz választási költségvetés, a hiány mindenképpen 3 százalék alatt marad, de a legvalószínűbb a 2,4 százalékos mérték betartása. A miniszterelnök mintegy háromnegyed órás beszédében azt is mondta:

Ha Magyarország nem válik bevándorlóországgá, akkor fejlődni fog, ellenkező esetben viszont „visszalépés, hanyatlás, megtorpanás” lesz.

Jelezte, az EU új migránsszabályozási javaslata alapján Magyarországnak több mint 10 ezer embert kellene befogadnia, és a családegyesítést is beleszámolva – 20 ezer emberrel kalkulálva – ez évi 90 milliárd forintos költséget jelentene az országnak. Orbán Viktor hangsúlyozta:

Magyarország ma azért teljesít jobban, mert „nem hagytuk, hogy a döntés szabadságát elvegyék tőlünk”,

ugyanis „ha a fontos nemzeti kérdésekben nem mi döntünk, hanem Brüsszel vagy az IMF, akkor bajban leszünk”.

A 2010 óta elért eredmények közé sorolta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) „hazaküldését”, az IMF- és az EU-hitel visszafizetését, a 3,8 százalékra csökkent munkanélküliséget, a 2010-hez képest 736 ezerrel több munkahelyet, a karnyújtásnyira lévő teljes foglalkoztatottságot, a hatodik éve 3 százalék alatt lévő hiányt és – bár „Brüsszelben a kárunkra trükköznek” – az államadósság-csökkenést.

A munkanélküliséggel kapcsolatban közölte: ha ő visel felelősséget a következő kormányzatért, azt várja a gazdaság irányítóitól, hogy Magyarország legyen – Csehország mögött – a második legalacsonyabb munkanélküliséggel rendelkező európai állam.

A multik és a bankok fizetik meg a demográfiai fordulatot

A családok támogatásából kiemelte a széles körben ingyenes gyermekétkeztetést és tankönyveket, valamint a bölcsődei és óvodai férőhelyek számának növekedését. Azt mondta: a kormány a multikkal és a bankokkal fizetteti meg a demográfiai fordulatot és a családtámogatási rendszert.

A gazdasági élet jelenlévő szereplőihez szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott: a kormány az elmúlt években nem az IMF-re épített, nem keresett külföldi modelleket, és nem fogadott el semmilyen fenyegetést. Ehelyett megállapodott a munkaadókkal és szakszervezetekkel, és így a minimálbér 2010-hez képest 90 százalékkal, a garantált bérminimum pedig a duplájára nőtt, megkétszereződött az egészségügyi szakdolgozók, szakorvosok bére, a pedagógusoké, a rendőröké és a katonáké pedig másfélszeresére emelkedett – közölte.

Magyar modell – négy pillér

Kitért a politikai stabilitás kérdésére is, szerinte ugyanis ez a sikeres gazdaságpolitika alapja. A politikai stabilitás azonban nem azt jelenti – magyarázta -, hogy erős a kormány és a parlamenti többség, ez ugyanis csak a megjelenési formája. A lényege valójában abban áll, hogy egy adott ország polgárai úgy érzik, megkapják, amit méltányosnak tartanak maguknak – mondta, ezek közé sorolva, hogy mindenki dolgozhasson, hogy a családokat támogassák, és mindenki megkapja a tiszteletet.

Összegzése szerint a magyar modell négy pillére a versenyképesség, a munkaalapú gazdaság, a demográfiai és az identitáspolitika.

Beszédében a jegybankelnököt és több miniszterét, államtitkárát is méltatta a kormányfő. Szerinte szerencsés az ország, hogy Matolcsy György vezeti a nemzeti bankot, hogy Varga Mihály a nemzetgazdasági miniszter, és hogy Pintér Sándor a belügyminiszter. „Örülhetünk annak is, hogy fiatal titánt találtunk” a külügy élére – Szijjártó Pétert -, aki a miniszterelnök szerint még hosszú ideig képes magyar szívvel, európai kitekintéssel is higgadtan képviselni az országot. Végül azt mondta: „meg fogják látni, jelentősége van annak, hogy úgy látom, megtaláltuk azt a hölgyet Novák Katalin személyében, aki a demográfiai fordulathoz szükséges kormányzati politikát a következő években képes lesz összeilleszteni, és talán le is vezényelni”.

Végül a résztvevőknek új szövetséget ajánlott. Minden magyar vállalkozónak fontos ugyanis – mondta -, hogy a következő kormány gazdaságpolitikája a magyar vállalkozások érdekeit képviselje, „ennek alfája és ómegája nemzeti függetlenségük megvédése”. Azt kérte a jelenlévőktől, segítsenek megvédeni Magyarországot, a szuverén magyar adópolitikát, a külföldi érdekektől, befolyásolástól független kormányzást. „Önökön is múlik, hogy egy idegen politikai és gazdasági érdekeket képviselő bábkormány vagy független, nemzeti kormány fogja vezetni Magyarországot” – zárta szavait.

Az uniós átlagot meghaladó növekedést kell elérni

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Gazdasági évnyitón elmondta: 2020-ra deficit nélküli pénzforgalmi egyenleget tervez a kormány a költségvetésben, emellett az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést kell elérni 2018-2022 között. A legfontosabb célok között említette, hogy az államadósság szintje 2022-re 60 százalék alatt legyen a GDP-hez mérten.

A miniszter kiemelte, szeretnék elérni, hogy 2022-re a bérekre rakódó közterhek a régiós szint alá csökkenjenek, a foglalkoztatásban 2020-ra a korábbi egymillió új munkahelyre vonatkozó ígéreteknek megfelelően további 250-300 ezer új munkahelyet kell teremteni. A vállalati szakmunkásképző-helyeken 2022-ig a tanulói szerződések számát 53 ezerről 75 ezer fölé kell emelni.

Varga Mihály az elmúlt évek eredményének mondta, hogy 72 százalékra csökkent az államadósság GDP-hez mért aránya, ennek jelentőségét a nemzetközi hitelminősítők is egyre inkább elismerik. A nemzetközi pénzpiacokon ennek eredményeként a magyar állampapírok hozama már kisebb, mint a velünk versenytárs Lengyelországé – mutatott rá a nemzetgazdasági miniszter.

A jövőben Varga Mihály szerint el kell érni azt is, hogy a magyar vállalatok közül három-öt olyan cég legyen, amelynek brandje a nemzetközi gazdaságban is elismert márkává válik, például a buszgyártást, az orvosi műszergyártást nevezte meg olyan ágazatnak, ahonnan nemzetközileg is elismert cégek is kiemelkedhetnek.

Felzárkózási fordulatra van szükség

Matolcsy György jegybankelnök előadásában azt elemezte, hogy a következő években az országnak felzárkózási fordulatra van szüksége, meg kell valósítani, hogy 2030-ra az ország fejlettségi szintje elérje az európai uniós átlagot, 2050-re pedig az akkori osztrák fejlettségi szintet.

Az MNB elnöke szerint 2010 óta az ország tizenkét sikeres fordulatot hajtott végre, köztük gazdaságpolitikai, monetáris politikai és munkaerőpiaci fordulatot. Kiemelte: a monetáris politikai fordulat révén jelentősen csökkent az országban a kamatok mértéke, az állampapírok hozamszintje, ennek hatásaként a központi költségvetés a kamatkiadásokban 2015-ben mintegy 500 milliárd forintot, 2017-ben 600 milliárd forintot takarított meg, az idén pedig várhatóan 750 milliárd forintot spórolhat a büdzsé.

Matolcsy György szerint az ország versenyképességét erősítené, ha a lakosságban a „pénzről való gondolkodás” megváltozna, és az új gondolkodás részeként az emberek értékelnék a gazdagságot, a profitot, a gazdasági sikert. Ehhez természetesen el kell érni, hogy versenyképes pénzügyi rendszerrel, versengő bankokkal rendelkezzen az ország – emelte ki a jegybank elnöke.

Meg kell duplázni a bérek vásárlóerejét

Parragh László, a  Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a következő tíz évben duplájára kellene emelkednie a bérek vásárlóerejének Magyarországon. Elmondta, a gazdaság és a kormány együttműködésében meg lehetne valósítani „a reálbérek duplázását”, amelynek a versenyképesség a hatékonyság javulásával kell járnia. Úgy vélte, hogy meg kell erősíteni a kamara hídszerepét a gazdaság és a kormány között.

Parragh László hangsúlyozta, hogy a kormánnyal kötött megállapodás alapján az elmúlt években a kamara közreműködött a gazdaságpolitika kialakításában. Előadásában ezúttal azt szorgalmazta, hogy a fenntarthatóságra nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben, és sürgette  a kutatás-fejlesztés-innováció rendszerének átalakítását.

Borítóképünkön Orbán Viktor miniszterelnök beszédét mondja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd