Postabontás

2009.10.06. 17:22

Veszélyes a sárga lámpa

Mióta jogalkotóink kiötlötték, hogy a sárgán való áthajtás büntetendő – a kátyúk, a dugók, és egyebek miatt nyugodtnak eddig sem mondható járművezetők idegállapota tovább romlott.

H. Gy., Pécs

A lámpák előtti egyre gyakoribb hirtelen fékezések miatt nem csak a ráfutásos balesetek valószínűsége nőtt meg, de a buszokon állva utazók testi épsége is veszélybe kerül. A KRESZ 9. § (3) c szerint „a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyamatos sárga fény a forgalom irányának megváltozását jelzi: az útkereszteződésnél – a kijelölt gyalogos átkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelző készülék előtt – meg kell állni; ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni”. Ha az áthaladás eszerint történik, kizárt még az is, hogy ezzel a keresztező forgalmat akadályozzuk – tehát büntetni sem lenne szabad.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] „Ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni” – idézi a KRESZ vonatkozó fejezetét olvasónk
[/caption]

Közlekedési szakértők szerint 50 km/órás sebesség melletti biztonságos megálláshoz – útviszonyoktól függően – 35–45 méter szükséges. Ha ilyen vagy ennél nagyobb távolságra vagyunk, a sárga fényjelzésre meg kell állni. Probléma akkor van, ha a jelzés ennél kisebb távolságnál jelenik meg, vagy egy előttünk haladó nagyobb jármű ilyen mértékig takarja. Ha ez a távolság már csak 30 méter, és a sebességünk 50 km/óra, akkor ebből a reakció időalatt (1 sec.) 13,9 métert teszünk meg, a fennmaradó 16,1 métert pedig normál útviszonyok mellett is csak hirtelen fékezéssel 2,3 sec alatt, 6 m sec2 lassulással tehetnénk meg, de:


 a) A KRESZ 27. § (3), miszerint – „A jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy- vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi” – ez pedig, a fenti esetben nem áll fenn, sőt a „b)” és „c)” pontban leírt veszélyhelyzetek előidézője lehet – tehát tilos.


b) 6 m sec2 lassulásnál a testsúly 60 százalékának megfelelő erőt kell kifejteni ahhoz, hogy például a buszon állva maradhassunk. Ez öregkorban többnyire már nem megy.

c) Ha a mögöttünk haladó arra számít, hogy mi még fékezés nélkül áthajtunk a kereszteződésen, minden esélyünk megvan arra, hogy belénkjön.

Ami a sárgán való áthaladást illeti – példaként Pécsett a Zsolnay Vilmos úton, a Lánc utcai kereszteződésben, a Rákóczi út felé haladva, a megállás helyét jelző útburkolati jelek közti távolság legalább 22 méter, a sárga fázisideje pedig, stopperrel mérve, 2,8 sec. Ennyi idő alatt az 50 km/óra sebességgel haladó jármű 38,9 méter utat tesz meg – tehát ahhoz, hogy a személygépkocsi vége a piros jelzés előtt elhagyja a kereszteződést, az kell, hogy a sárga jelzés kezdetekor a jármű eleje legfeljebb 12,9 méterrel előtte legyen a megállás helyét jelző útburkolati jelnek, ugyanez „csuklós-busz” esetén közelítően nulla. Minden sebesség és minden jármű esetén kiszámolható az a távolságtartomány, ahol a kereszteződés előtt már nem lehet biztonsággal megállni, de a kereszteződést sem lehet még a piros jelzés előtt elhagyni.

Ha a járművezetőt, kinek pillanatok alatt kell dönteni, félhavi fizetésével lehet büntetni olyan jogcímen, ami ellentétes a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a fizika alaptörvényeivel is, akkor azokat a jogalkotókat, kiknek bőven volt idejük a tervezett jogszabály átgondolására az arányosság elvének figyelembevételével, vajon havi fizetésük hányszorosával kellene megbüntetni ahhoz, hogy a későbbiekben a hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg?

Jogállamban elképzelhetetlen, de ha mégis a fiskális szindrómának, a mindenáron való sarcolásnak kell érvényt szerezni, legalább ennyire szakszerű és igazságos lenne az is, ha a sapkát viselő járművezetőket azért, a sapkát nem viselő járművezetőket pedig ezért büntetnék.

Ezek is érdekelhetik