Büdös hús okozott bosszúságot olvasónknak

Nem tartozom a megrögzött áruházba járók közé, sőt, általában ellenszenvvel figyelem, milyen fortélyokkal próbálják elérni, hogy náluk hagyjuk a pénzünket, s ne másnál. Azonban a szükség nagy úr, s mivel egyes esetekben tényleg jóval olcsóbban lehet megvásárolni ezt-azt náluk, így „odataszít a muszáj is”.
Történt hát, hogy a napokban betértünk egy üzletlánc egyik pécsi egységébe. Megvettük, amiért jöttünk, néhány, korábban bevált vagdalthúskonzerv is került a kosárba. Fizettünk, hazamentünk, elpakoltunk.

Feltűnt, hogy valami nem az igazi, mert kellemetlen szag terjengett a konyhában. Akkor ezt még nem sikerült azonosítani, ám másnap, amikor a vagdalt került terítékre, s kinyitottuk, penetráns bűz tört elő a dobozból.

Elfogott a méreg, ezért miután magunkhoz tértünk valamelyest, a szemétből kihalászott blokkal, s a két konzervvel visszamentünk a boltba. Elsősorban nem azért, hogy visszakapjuk a pénzünket, hanem hogy kifejezzük méltatlankodásunkat.
Ám újabb meglepetések értek: roppant kelletlenül fogadták a reklamációt, utálkozva vették kézbe a termékeket, éppen azt nem mondták, minek hoztuk ezeket vissza.

Aztán felajánlották a cserét, amit köszi, de nem kértünk, majd kiderült, hogy nem is kérhettük volna, mert pont aznap eladták az utolsó dobozt is.
A pénzünket végül visszakaptuk, a jókedvünket azonban nem. Így hát végezetül azt kívánjuk, azok közül, akik szintén vásároltak a romlott húsból, azok ne az üzlethez forduljanak, hanem egyenesen a Nébihet keressék fel. Talán abból a boltban is tanulnak. 

Név és cím a szerkesztőségben