Kis lelkizés és brutális védekezés

– Azt tudtuk, hogy a védőmunkája kimagasló, ám idén a pontokkal sem adós. Gonosz a kérdés: miért nem volt ez így korábban?

– Amíg fiatal játékos voltam, addig elsősorban én is a védekezésre koncentráltam. Ez azonban kegyetlenül elfárasztja az embert. Ha mondjuk egy meccsen az ellenfél légiósán kell brutálisan védekeznem, akkor nem biztos, hogy a támadásra is marad energiám. Most már azonban lehúztam néhány idényt az élvonalban, így jobban be tudom osztani az erőmet.

– Mondjuk ebből mi nem sokat veszünk észre. Azt látjuk, hogy ugyanúgy vetődik a labdáért, mint korábban. Meg azt is, hogy mennyire neki tud keseredni, ha egy-egy dobás kimarad.

– Tény, hogy a lelkis kosarasok közé tartozom, azaz nagyon megvisel, ha kihagyok egy ziccert. De ebben is változtam egyébként, ma már elfogadom, hogy egy kimaradt dobás után nem lehet elszomorodni.

– De ugye azt is jól látjuk, hogy a közönség szeretete, biztatása sokat segít önnek?

– Igen, ez így van. Ahogy mondtam az imént, én a szívemre veszek olyan dolgokat is, amiket profiként nem kellene. Éppen ezért amikor személy szerint engem biztat valaki, mondjuk egy oldalbedobásnál, másfél méterről, az hihetetlenül fel tud pörgetni.

– S mostanában van is biztatás, hiszen jól megy a csapatnak és önnek is. Van titok?

– Nem igazán. Mostanra ért be a gárda. Az idény elején még a fiatalságunknak elsősorban a negatív vonzatai domináltak, azaz gyakran azért vesztettünk, mert vitt minket a lendület, nem gondolkodtunk. Mostanra azonban összeállt a csapat, úgy küzdünk, ahogy azt az edzőnk és valószínűleg a közönség is elvárja tőlünk.

– Az elmúlt meccseken az első kosarat sorra ön dobta. Ez véletlen?

– Nem, egyáltalán nem. Az első támadásunkat rendre úgy alakítjuk, hogy egy-egyezhessek a védőmmel. Az edzőnk döntött így, szerintem az is benne van, hogy ha az elején dobok egyet, akkor jobban megy majd a játék, lesz önbizalmam.

– Szép gesztus.

– Igen. Hát, ahogy mondtam is: lelkis játékos vagyok, nekem az ilyen kicsi dolgok is sokat jelentenek.

Nagy meccs lesz szerdán

A PÉCSI férfikosárcsapatra szerdán kupameccs vár: a Lauber Dezső Sportcsarnokban Csirke Ferenc gárdája a Körmendet fogadja. A kupameccsek márpedig olyanok, hogy akkor is érdemes kimenni, ha amúgy csak a legizgalmasabb találkozókra szoktunk jegyet venni. A párharc ugyanis oda-vissza vágós, azaz számít a pontkülönbség – ez pedig azt jelenti, hogy szó sem lehet arról, hogy mondjuk húszpontos vezetésnél elkezdjük begyakorolni a figurákat a következő találkozóra, hogy azokat az embereket küldjük pályára, akik máskor csak a kispadról szemlélik a találkozót – minél nagyobb előny kell, hogy a visszavágó már csak formalitás legyen. A győzelemre megvan az esély, hiszen a Körmend nem remekel idén – ám a nagy különbség is fontos lenne.