2018.02.17. 08:45
Életnagyságú kődromedárokat találtak Szaúd-Arábiában
Dromedárokat, más néven egypúpú tevéket ábrázoló életnagyságú sziklafaragványokat fedeztek fel Szaúd-Arábia északnyugati részén régészek, akik szerint az időszámításunk előtti, vagy szerinti 1. századból származó leletek egyedülállónak számítanak a térségben.
Saudis ride camels during a beauty contest at the annual King Abdulaziz Camel Festival in Rumah, some 160 kilometres east of Riyadh, on January 19, 2018. Organisers of the festival -- with 30,000 participating camels -- are cracking down on cosmetic enhancements, a malpractice that has thrived amid stiff competition and despite strong penalties as some stake millions on acquiring top breeds. /
Forrás: AFP PHOTO
Fotó: FAYEZ NURELDINE
A CNRS francia kutatóközpont, valamint a szaúdi turisztikai és nemzeti örökségvédelmi bizottság munkatársai az Antiquity című folyóiratban számoltak be a felfedezésükről, amely új fényt vet az Arab-félsziget sziklaművészetének evolúciójára – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon.
A Szaúd-Arábia északnyugati részén fekvő El-Dzsauf tartománybeli lelőhelyet még 2016-2017 folyamán tárták fel a szakemberek. Noha a lelőhely pontos korát nehéz meghatározni, a jordániai Petra romváros egyik domborművével összevetve a régészek arra jutottak, hogy a szobrokat az időszámításunk előtti, vagy szerinti 1. században fejezték be.
A szakemberek tevéket és egyéb patás állatokat ábrázoló, csaknem tucatnyi életnagyságú kődomborművet azonosítottak három sziklába vésve. A természetes erózió mára megcsonkította az alkotások egy részét, és eltűntette a kifaragásukhoz használt eszközök nyomait is.
Az állatokat hám nélkül, természetes testhelyzetben örökítették meg. A faragott jelenetek egyike különösen szokatlan: egy dromedár és egy, a sziklaműveken nagyon ritkán ábrázolt szamár találkozását örökíti meg. Az alkotások egy részének témája ugyancsak jelentősen eltér a térségre jellemző ábrázolásokétól és a kivitelezésük módja is különbözik a hasonló típusú szaúdi lelőhelyeken talált leletekétől.
A sivatagi környezet és a karavánutakhoz való közelsége miatt a szakemberek úgy vélik, hogy a lelőhely, amely környezeti adottságai révén alkalmatlan volt rá, hogy állandó településeknek adjon otthont, pihenőhelyként szolgálhatott az utazók számára, vagy vallási szertartásokhoz használhatták.
Borítókép: Illusztráció
Forrás: AFP/Fayez Nureldine