Kevés volt az eső, vegyes képet mutatnak a vetések

Nem igazán tudnak a gazdák előrelátóan gondolkodni a vetéseket illetően, ugyanis a február végi meleg és a kevés csapadék igencsak rányomta a bélyegét az őszi vetésekre.

– A talaj nedvességtartalma katasztrofális, porzik, az átlagoshoz képest 300 milliméterrel kevesebb csapadék esett tavaly ősz óta. A gazdálkodók megpróbálják az elvetett búzát és árpát is hengerelni, hogy az visszatömörítse a talajt, ami télen egy kicsit fagyott-engedett-fagyott. A hengerezéssel elérik, hogy a talaj ne legyen levegős, ne szakadjanak el a gyökerek a földtől és egy kicsit talán a bokrosodást is elő tudják segíteni ezzel – mondta Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya Megyei Szervezetének elnöke. Hozzátette, összességében nagyon vegyes a kép, tehát régiónként is, gazdálkodónként és előveteményenként is változik.

– Jóslatokba nem is bocsátkoznék, mert azt lehet látni, hogy a nagy vízhiány jócskán meglátszik az őszi vetéseken, és akkor arról nem is beszélve, hogy mi lesz a tavasziakkal. Minden gazdálkodó elkezdte a talajlezárást, a simítózásokat, sőt sokan már be is fejezték. Mindenki robbanásszerűen kirohant a földre, a fej­trágyázást (a vegetációs időben végzett trágyázás) már mindenki nagy ütemben elkezdte és hamarosan a végére is érnek. Ilyen sem volt korábban, hogy február végére mindenki túl van ezen a műveleten, hiszen ezt normál időjárás esetén március közepén végzik – magyarázta az elnök.

Vegyes a kép az árpát, a repcét és a búzát illetően is, heterogén az állomány, vannak jó kondícióban lévő növények, de vannak igen gyengék is és ez vonatkozik mindenre. Rittlinger József elmondta, a gazdák még kivárnak, attól függően, hogyan alakul a következő hetek időjárása. Könnyen előfordulhat az is, hogy kénytelenek lesznek mást vetni, mert az őszi szárazság az előző növényzetet tönkretette.

Nem indult jól már az ősz sem

Az időjárás nem kedvezett a gabonaféléknek, hiszen az ősszel elvetett növényeket a szeptemberi, száz millimétert meghaladó eső tette tönkre, azóta viszont számottevő csapadék, ami elég lett volna az elvetett magok megfelelő fejlődéséhez, nem volt Baranyában. Aki például augusztusban elvetette a repcét, annak kimosta a szeptemberi csapóeső, ezért újra kellett vetnie, és attól függően, hogy mikor végzett a megismételt vetéssel, változik a repce minősége.

A szakember szerint elmondható az is, hogy télen nagyon kevés volt a hó mennyisége, tulajdonképpen két-három alkalommal volt havazás, amikor is 5–10 centiméternyi hullott, de a 20 centimétert egyetlen alkalommal sem érte el.

– Bár abból a szempontból legalább szerencsésen alakult a tél, hogy lassan olvadt el a hó. Február végén viszont többször is 20 fok körül alakult a nappali hőmérséklet, ez pedig nem reális a földeknek sem – mondta Rittlinger József.