Digitalizálták a pécsi kutatóintézet teljes génbankját

Mint ismert, a pécsi intézet kezeli Közép-Európa egyik legnagyobb szőlészeti génbankját, amely 15 700 szőlőtőkéből áll, márpedig ilyen hatalmas területen már képtelenség papír alapon dokumentálni minden fontos paramétert és részletet. Itt kerül képbe a digitalizáció, amely a gyakorlatban úgy néz ki, hogy minden egyes szőlőtőkét RFID (rádiófrekvenciás azonosító) chippel láttak el, amely a megfelelő mobiltelefonos alkalmazással összekapcsolva olvasható és frissíthető.

Egy ekkora területen ez óriási előrelépés, hiszen a szőlő virágzásakor a kutatóknak nyolc napjuk van fényképet készíteniük minden egyes szőlőtőkéről, majd később az irodában ezeket egyenként bevinniük az adatbázisba. Mostantól mindez a helyszínen néhány kattintással azonnal elvégezhető.

- Az adat kinccsé, értékké vált és a most bemutatott fejlesztés is jövőorientáltan képez értéket a kutatás, a fejlesztés és a szőlészet számára - értékelt a rendszer hivatalos átadásánál dr. Felman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára, akitől megtudtuk, hogy a pécsi innovációt, a digitális stratégiai projekten keresztül a kormány is támogatta.

Madaras Zoltántól, a kutatóintézet elnökétől megtudtuk, hogy ezzel még értek a végére a jövőbemutató fejlesztések: a következő lépésben a rendszert összehangolják majd drónokkal, amelyek a hatalmas terület felett röpülve azonnali jelzést küldenek a kutatók számára minden egyes szőlőtőkéről, amelyet betegség vagy egyéb ok miatt veszély fenyeget.