Kevesebb hal akadt horogra

2022.09.20. 07:01

Először fordult elő, hogy több volt a telepítés, mint a fogás

Ha csak forintban számolnánk, összességében tavaly először nem érte meg a horgászoknak a telepítési hozzájárulás. Ők persze nem így kalkulálnak, ám a szövetség által mostanra összesített fogási naplókból kiderül, hogy 2021-ben kevesebb halat vittek haza az élővizekből, mint amennyit az ő hozzájárulásukkal telepítettek.

Szűcs Zsolt

Fotós: Nagy Lajos

Ahogy a nyár közepére-végére folyóink és tavaink kiszáradó partjai a százados aszály miatt kinéztek, csoda, hogy a halak maguktól nem ugráltak ki az iszapból-mocsárból, hogy a horgászok vizesvödreiben frissülhessenek föl legalább egy kicsit. Ha ugrálni nem is ugráltak, a horgokat tavaly is sokan bekapták: a Magyar Országos Horgász Szövetség frissen közzétett statisztikái alapján 4607 tonnányi hal került haza rögzített horgászfogásként a folyókból, tavakból – 18,7%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. (A számok nem a kifogott, hanem az el is vitt halat takarják.) E hatalmas mennyiséget az összesen jegyzett csaknem 800 ezer horgász pontosan 7 millió 256 ezer 256 horgásznapon pecázta ki. 

Hagyományosan a ponty a legnépszerűbb, a tavalyi 3152 tonna horgászfogás az összes legális fogás 68%-át teszi ki. A sorban ezt követően ezüstkárász, keszegfélék, amur és a ragadozók új listavezetőjeként harcsa került vélhetően legnagyobb mennyiségben egészséges táplálékként a horgász családok asztalára. A jelentős, 10 tonna fölötti fogásokhoz tartozik még a süllő, a csuka, a busák, a balin, a törpeharcsák, végül a márna. A nagy állóvizek között a listavezető 571 tonnával a Balaton volt, amelyet a Tisza-tó és a Ráckevei-Soroksári Duna követett. 

A közel ezerfőnyi rekreációs halász 45 tonna halat vitt haza a vízpartokról; az ökológiai, szeletív halászat egyenlege 181 tonna, a többi lehetséges halkivétel 1 tonna alatt maradt. Összességében tehát a magyar természetes vizekből 4833 tonna hal került ki. 

A 2021-es statisztika különlegessége, hogy most először több volt a vetés, mint az aratás: először került a horgászok támogatásával elvégzett telepítések útján több hal a vizekbe (4749 tonna közel 5 milliárd forint értékben), mint amennyit aztán később – legálisan, azaz mérhetően – ők kifogtak (4609 tonna). További érdekesség, hogy éppen a legnépszerűbb pontynál volt a legnagyobb, 1200 tonnányi a különbözet. 

A statisztika megyékre lebontva nem tartalmazza a számokat, így azt nem tudjuk, hogy a csaknem 15 ezer jegyzett baranyai horgász javított vagy rontott-e rajta – ám rekordok tekintetében biztosan nem állnak rosszul. A legnagyobb bejelentett fogások között egy 220 centis, 85 kilós harcsa viszi a prímet. Az óriáspontyok között a merenyei horgászok „régi barátja”, Púpos akadt többször újra horogra, legutóbb 48 kilós mérés után visszaengedve némi további súlygyarapodásra. 

A kormorán a legnagyobb pusztító
Arról kevesebbet olvashatunk, hogy az embernél is nagyobb veszélyt jelentenek a halakra a halászmadarak. Köztük is tarol a kormorán (kárókatona), amelynek a hazánkban élő, illetve megforduló, 40–50 ezres állománya a torkukon lecsúszó napi bő fél kilóval évente 4–6 ezer tonnányi halat is elpusztít minden esztendőben. A kedvenceik közé tartozik a kősüllő, de nem vetik meg a süllőt, kecsegét, balint, csukát sem. 
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!