Évindító megbeszélést tartottak a gazdálkodók

A Baranya Vármegyei Agrárkerekasztal az idei évben is folytatja munkáját és évindító ülésén megvitatott néhány olyan, a gazdálkodókat érintő problémát, amelynek megoldására az Agrárminisztériumból kérnek segítséget.

Rajnai-Zsíros Krisztina

Forrás: NAK

Január első hetében tartotta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Baranya Megyei Igazgatósága évindító megbeszélését, melyen a meghívottak megvitatták a vármegye mezőgazdaságának jelenlegi problémáit, aktualitásait. A 2022-ben megalakult Agrárkerekasztal Baranya vármegye agráriumának érdekében fog össze a helyi mezőgazdaság szereplőinek együttműködésével, közös célok megfogalmazásával.

Rittlinger József, a NAK vármegyei elnöke elmondta, az évindító megbeszélés fő témája az idei II. Baranyai Agrárnap szervezése volt. Kitűzték a rendezvény dátumát (2024. augusztus 30.) és meghatározták a nap fő programelemeit. Ezen kívül néhány olyan problémát is megfogalmaztak a résztvevők, melyek megoldásához segítséget kérnek. A korábbiakhoz hasonlóan ezeket levélben jelezték dr. Nagy István agrárminiszternek.
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) intézkedéseit megvalósító pályázati rendszerrel kapcsolatban bizonyos pályázati összeg alatt az egyszerűsített pályázati rendszer kidolgozását kérik. Erre azért lenne szükség, mert a tapasztalatok szerint valamennyi pályázat megírása, benyújtása oly mértékben bonyolult és nehezen értelmezhető a gazdák részére, hogy kénytelenek ebben jártas szakemberek segítségét igénybe venni, és a sok adminisztrációs és szakértői teher a források lehívásának hatékonyságát csökkenti. Így a gazdák egy része nem is nyújt be pályázatot, mások esetében a versenyképesség javítására jutó összegek csökkennek az egyéb jelentős kiadások miatt.

Az Agrárkerekasztal javasolja, hogy a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések tekintetében a jelenlegi 7 százalék kötelezően szolgáltatásra fordítandó költségeket 4 százalékra mérsékeljék, a már első körben bekerült pályázók tekintetében pedig 2 százalékra csökkentsék. A 7 százalék ugyanis eleve nagyon magas aránya a költségeknek, és az évek múlásával egyre nehezebben tartható. További kérésük az is, hogy az Agrár Széchenyi Kártya által nyújtott kedvező kamatozású hitelek igénylési lehetőségét hosszabbítsák meg addig, amíg a pályázati intézkedések nyitva állnak, vagy amíg a piaci kamatok nem csökkennek kellő mértékben.

Határidő-hosszabbítást is javasoltak
A miniszterhez eljuttatott levélben a gazdálkodási napló elektronikus benyújtásával kapcsolatos gondokra is felhívták a figyelmet. A gazdálkodóknak 2024. január 31-ig szükséges feltölteni gazdálkodási naplójukat a NÉBIH által üzemeltetett felületre, ami sajnos gyakran nem működik megfelelően, vagy túlzottan leterhelt. Emiatt félő, hogy egyes ügyfelek nem tudják határidőre teljesíteni kötelezettségüket és ennek következtében pályázati forrásoktól eshetnek el. A gazdálkodók kérik, hogy lehetőség szerint a január 31-i határidőt hosszabbítsák meg annak érdekében, hogy valamennyi gazdálkodónak lehetősége legyen eleget tenni a fenti kötelezettségének és ne essen önhibáján kívül késedelembe.