Megdöbbentő, hogy milyen forróság volt Magyarországon

Az idei nyár legforróbb hőhullámával küzdünk idehaza és Európában is. Szardínián és Olaszországban 47 Celsius-fokot, Spanyolország délkeleti részén csaknem 45 Celsius-fokos hőmérsékletet regisztráltak. 

Az egyik külföldi folyóiratban, a Nature Medicine nemrég megjelent tanulmánya szerint tavaly júniustól szeptember elejéig összesen csaknem 62 ember életét követelték a hőhullámok Európában. A 2022-es nyár a legtöbb hőségáldozatot Olaszországban követelte, 18 ezret, a második helyet ebben a statisztikában Spanyolország foglalta el, több mint 11 ezerrel, míg a harmadik helyen Németország állt, hozzávetőleg 8 ezer áldozattal.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a tavalyi nyárról megemlítette, egy külföldi elemzésre (Copernicus Climate Change Service) hivatkozva, hogy Európában 1850 óta a 2022-es nyár volt a legmelegebb. Az alacsony csapadékösszegek a magas hőmérsékletekkel párosulva súlyos aszályt okoztak és szokatlanul nagy területeken pusztítottak erdőtüzek több európai országban, így Magyarországon belül Pécsen.

A statisztikákból kitűnik, hogy Magyarországon az elmúlt években megnőtt a hőhullámos napok és a trópusi éjszakák száma. Hőhullámos napnak nevezzük, ha a napi középhőmérséklet legalább a 25 Celsius-fokot eléri, míg trópusi éjszakának nevezzük, mikor a minimumhőmérséklet nem csökken 20 fok alá. Az OMSZ közlése szerint a legtöbb hőhullámos nap 2015-ben fordult elő, ekkor átlagosan 28 ilyen nap volt, míg a legtöbb trópusi éjszaka 2019-ben fordult elő, 41-szer tapasztaltunk ilyen éjszakát. A statisztikából kiemelkedik a 2007-es hőhullám, amely szélsőségesen forró volt. Ekkor, 2007. július 20-án mérték Magyarország eddigi legmagasabb hőmérsékletét, 41,9 fokot Kiskunhalason, de ezen a napon a legmagasabb napi középhőmérséklet (33,3 °C Dunaújváros) és a legmagasabb napi minimum hőmérséklet (27,9 °C Pécs-Árpádtető) is megdőlt.