Nagyobb figyelmet szentelnének a kórház téri dzsáminak

A Kórház téri Jakováli Hasszán dzsámit mutatta be a sajtó képviselőinek Pintér Beáta, a létesítmény felelőse a hétvégén. Mint kiemelte, a pécsi dzsámi az ország 44 államilag védettséget élvező műemléke közé tartozik és Magyarországon egyedüliként maradt meg teljes épségben a minarettel.

Átlagosan évente 11 ezren látogatják az építményt, jelentős részük külföldi, akik imádkozni járnak ide, többségük a PTE muszlim hallgatói közül kerül ki. A kétezres években 20-30-an jártak, ám ahogy nőtt a külföldi egyetemisták száma, úgy egyre többen járnak a pénteki imára (dzsuma) és azt követő szentbeszédre (khutba).

A törökök 1543-ban foglalták el Pécsett, ekkor érkezett a városba Jakováli Hasszán pasa nagyapja, Memi pasa is. A legújabb kutatások szerint igazi kalandor volt, aki katonaként érkezett, majd megkapta a helyi könyvelést, amit ügyesen kezelt és meggazdagodott. Később megszerezte a ferences rendi templomot, és átalakította dzsámivá, ezen kívül főiskolát, fürdőt épített.

Hogy a dzsámi mikor épült, annak pontos idejét nem tudják, egyes források szerint 1630 körül. Az biztos, hogy Jakováli Hasszán pasa építette, aki kanizsai pasa volt, majd boszniai tartományi főnök, aki talán a nagyapja hatására tette Pécsre a vallási alapítványának székhelyét. Az épületkomplexum egykor dzsámiból, mevlevi derviskolostorából, vallási iskolából, közkonyhából, kertből és temetőből állt. A török kiűzése után kápolnaként működik tovább.

A török hódoltság utáni évszázadokban három nagy pestisjárvány is sújtotta Pécsett, ezért a város több pontján ispotályokat, vagyis korabeli kórházakat hoztak létre. A kápolnát és a környék épületeit a jezsuita rend kapta meg, akik a kolostor falai közé telepítettek egy pestis ispotályt. A kórház itt maradt, lassan körbeépült és a dzsámi 1945-ig kórházkápolnaként működött.

Épségben maradt

A török korban tizenkilenc imahelye volt Pécsnek, melyből kilencnek volt minaretje. A Kórház téri dzsámi boszniai mintára épült, négyzet alaprajzú, nyolcszögű dobon nyugvó félgömbkupola fedi. Az egyik ékessége a dzsámi bejárata, ami eredeti állapotban maradt meg. Ahogy belépünk, elénk tárul a főfal, amit Mekka felé tájoltak. Ez a tér leggazdagabban díszített fala, melynek közepén látható a díszes fali fülke, a mihráb, amely a leborulás pontos irányát jelzi a híveknek.

Csigalépcső

A minaret teljes magassága 25 méter, körerkélye 22,5 méter magasan van. A körerkélyre csigalépcső vezet, kijárata szintén Mekka irányába néz. Ez az egyetlen magyarországi oszmánkori épület, amelyen kerámiadíszítést használtak. Az erkély 1965 óta nem látogatható. A tervek szerint a dzsámi melletti kertet felújítják, itt szökőkút, illatos rózsák, citrom és narancsfa is lesz. A látogatás rendjéről a www.forsterkozpont.hu honlapon olvasható részletes tájékoztatás.