Mélypont: húsz év alatt felére csökkent a számuk

Történelmi mélypontra zuhant a megyénkben fészkelő gólyaállomány. Huszonkét év alatt több mint negyvenszázalékos csökkenés volt tapasztalható.

Zs. J.

Három napon keresztül minden a gólyáról szól Nagybajomban. Nyolc európai ország képviselte magát az Európai gólyás települések 5. konferenciáján. A résztvevõ nyolc ország képviselõi egyetértettek abban, hogy a fehér gólya megõrzése, megóvása európai közös ügy, amiért együtt és külön-külön is tenni kell. A béka pedig tovább költözik Horvátországba, ahol jövõre rendezik az európai gólyakonferenciát.

Idén 169 pár gólyát számláltak össze a megyében, huszonegy párral kevesebbet, mint tavaly. Az 1996-os csúcsévhez viszonyítva, amikor majdnem háromszáz pár gólya fészkelt Baranyában, már 43,3 százalékos a csökkenés – tudtuk meg Bank Lászlótól, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Csoportjának alelnökétől. Az idei csökkenés elsősorban annak köszönhető, hogy a hideg, havas márciusi vonulási időszakban sok gólya elpusztulhatott.

– A negatív hír mellett egy pozitívval is szolgálhatok – mondta Bank László. – A 169 pár nagyon jó költési eredményeket produkált: 136 pár költött sikeresen, 419 fiókát neveltek fel. Ez 39 fiókával több, mint a tavalyi, akkor pedig 21 párral több gólya volt a megyében. A legtöbb gólya Kölkeden (15), Mohácson (6), Csányoszrón (6), Oldon (5) és Sellyén (5) fészkelt. A fészkek csaknem 80 százaléka villanyoszlopon volt – tette hozzá.

A gólyák zöme augusztus huszadika táján indult el a téli szálláshelyek felé. Az útjuk a Boszporuszon, Törökországon, Izraelen át, a Szuezi-öböl átrepülése után, a Nílus folyását követve vezet el a kelet-afrikai szavannákra. A legtöbben Ugandában, Kenyában, Mozambikban, Tanzániában telelnek, de egy kis részük egészen Dél-Afrikáig is eljut.

Idén kilenc öreg gólya és húsz fióka pusztulásáról szereztek tudomást a madárvédő egyesület önkéntesei.

A legtöbb esetben az áramütés okozta a madarak vesztét.

A fiókáknál gyakori, hogy ha az öreg gólyák úgy látják, kevés a táplálék és nem tudják felnevelni őket, akkor a leggyengébbeket kidobják a fészekből.

A Szigetvári Madármentő Állomásra nyolc sérült gólyát vittek be idén. Egy kivételével – amely oly súlyos sérüléseket szenvedett áramütés miatt, ezért csonkolni kellett a szárnyát – valamennyit vissza tudták engedni a természetbe.

A madármentő állomást tavaly novemberben alapították, amely a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány keretein belül, családi vállalkozásként működik. Sérült madarak ápolásával, fiókák felnevelésével, szabadon engedésével foglalkoznak.

Újpetrén növekedett a leggyorsabban a fecskeállomány

A füsti és molnárfecske fészkelő állományait vizsgálták hét településen (Basal, Helesfa, Martonfa, Molvány, Somogyapáti, Somogyhatvan, Újpetre) a madárvédő egyesület tagjai. A füstinél 10,4 százalékos növekedést, míg a molnárfecske esetében 47,3 százalékos gyarapodást tapasztaltak. A legnagyobb növekedést Újpetrén rögzítették. Az idei állománygyarapodás ellenére a fecskék száma még mindig csak töredéke a 20–30 évvel ezelőttinek. A drasztikus csökkenés okai összetettek, de ebben jelentős szerepet játszott a háztáji állattartás visszaszorulása, az egyre intenzívebbé váló mezőgazdálkodás és az afrikai telelőhelyeken még ma is az étkezési célból történő befogás.