Közösségben érzi jól magát

– Közösségépítés, kultúra. Mit jelent ez a gyakorlatban?

– Amióta az eszemet tudom, mindig valamilyen közösséghez tartoztam. Csak úgy éreztem jól magam, ha a társaim között vagyok. Voltam ifjúsági vezető kosárlabdás csapatban, önkéntes tűzoltó, nagyon sok minden, inkább fel sem sorolom. A lényeg, hogy mindig, minden közösségben jól éreztem magam. Valahogy mindig kiválasztódtam a vezetők közé, talán a habitusom, a nyitottságom, az emberszeretetem okán. Szeretek dolgozni, inkább végrehajtó típus vagyok. Az a szlogenem, hogy mindig mindent együtt. Nem hozok döntést egyedül, mindent megbeszélek a közösségemmel.

– A Szent István Lakóközösségért Egyesületben végzett munkájáért kaphatta a díjat?

– Immár húsz éve a lakótelepen élek. Hat éve mentem nyugdíjba, de addig is nagyon aktív voltam, több szervezetnek vagyok a tagja. Néhányan elkezdtünk arról beszélgetni 2013-ban, hogy létre kellene hozni valamilyen öntevékeny csoportot. Jött egy pályázati lehetőség a lakótelepünket illetően, és megszerveztük magunkat. Mindenkinek az volt az alapelve, hogy a lakóközösségért dolgozni szeretnénk. Szerveztük a programokat és eseményeket, a fő cél az volt, hogy a lakótelepen élő mintegy 1500 embert bevonjuk a társadalmi folyamatokba, a közösségi feladatok megoldásába. Szabad­idős tevékenységekre helyeztük a hangsúlyt, klubokat szerveztünk, melyek nagy sikert arattak. Emellett tanácsadással is foglalkoztunk és foglalkozunk a mai napig.

– Mely tevékenységükre a legbüszkébb?

– A Zöld Programra. Mára zöld szervezet lettünk, a lakótelep növényzetét is megújítottuk. Csak az elmúlt ősszel és tavasszal körülbelül kétszázezer forintot költöttünk a növényzetre. Ezen felül arra is büszkék vagyunk, hogy az elavult játszótereket és a sportpályákat felújítottuk. Ma úgy tartják számon a lakótelepi játszóteret, mint a város legszebbje, legfelszereltebbje és a kosárlabdapályánk is gyönyörű.

– Mit tartogat a jövő?

– A lakótelepen található régi, rossz állapotban lévő kollégium egy helyiségét szeretnénk csinosítani, lakhatóvá tenni, így ott tudjuk majd fogadni a közösségeinket. Továbbá a sportkomplexumunkat és a játszóteret szeretnénk továbbfejleszteni.

Magával ragadta a Zrínyiek története

Pogács Anna 1954-ben született Budapesten, gyerekként költözött a családja Baranya megyébe. Gimnazistaként került Szigetvárra, s mivel kiskorától kezdve szívesen olvasott a Zrínyi családról, ezért nem is igazán volt kérdés számára, hogy ide szeretne jönni tanulni.

Történelem–orosz szakos tanár végzettsége van, de a gyermekvédelem területén dolgozott. A Szent István Lakóközösségért Egyesület mellett tagja a Szigetvári Emberekért Egyesületnek, a Szigetvári Várbaráti Körnek és nem utolsósorban önkormányzati képviselő is.