Szigetvár a vitézség szimbóluma

A vizsgálat a Pécsi Tudományegyetem kutatóinak munkájával indult, az elveszett zarándokközpont azonosításához vezetett, 2015-től az MTA BTK és a PTE kutatóinak együttműködésében zajlott. Kormányhatározat döntött a feltárt terület állami kézbe vételéről, a kutatások 2019-es lezárásáról, egy turisztikai központ tervezésének megindításáról. A Budapesten tegnap tartott konferencia az elmúlt évek eredményeit mutatta be.

Fodor Pál történész, az MTA BTK főigazgatója elmondta, a kutatás világraszóló eredményeket hozott, túlnőtt a szűk tudományos közösségen. Latorcai Csaba, az EMMI közigazgatási államtitkára az eseményen úgy fogalmazott, hogy Szigetvár a vitézség szimbóluma, a baranyai város egyre nagyobb szerepet fog játszani a nemzeti identitásképzésben. Hangsúlyozta, hogy Szigetvár megérdemelne egy régóta vágyott, a magyar vitézségnek szentelt kiállítóhelyet – tudtuk meg az MTI közleményéből.

Pap Norbert tanszékvezető egyetemi tanár, a PTE kutatásvezetője plenáris előadása alapján elmondható, hogy az 1566. szeptember 7-én meghalt török uralkodó valamikor 1574 körül felépült türbéje eleve zarándokközpontnak készült. A sírkomplexumnak „politikai mobilizációs” szerepe volt. A hely küldetése az örökös muszlim térhódítás emlékezetpolitikai kifejezése volt. Vidóczi Fábián katolikus pap a 17. század közepén ott plébániát alapított, majd onnan szervezte újjá a katolikus hitéletet a Dráva mentén, tehát a területnek a katolikus megújulásban is volt szerepe.

Pap Norbert beszámolója szerint Turbék pusztulása 1688 és 1692 között történt. A blokád elején a türbét és a dzsámit felszentelték keresztény kápolnáknak, ezzel mintegy spirituálisan vissza is foglalták a területet az iszlámtól a keresztény Európának. A tanszékvezető fontos eredménynek nevezte, hogy az elmúlt két hónapban megkezdték a település keresztény városrészének kutatását, amely még hosszú évekre feladatot jelent.