A beszédzavar leküzdése magabiztossá tesz, javítja az önbecsülést

A beszédzavarok a népesség 2-3 százalékát érintik. Gondok lehetnek a kiejtésben, a hangképzésben, a beszéd ritmusában, de a bajok többsége még felnőttkorban is enyhíthető. Hogy mi módon, erről beszélgettünk Salamon Réka logopédussal.

Mészáros B. Endre

– A dadogás, pöszeség, hadarás elsősorban a gyerekek feltűnő problémája. Csak gyerekpáciensei vannak?

– Egyáltalán nem, rengeteg fajtája van a beszédzavaroknak felnőttkorban is. A zavar létrejöhet az idegrendszer sérülésével és betegségek, műtétek után is. Vagy például a tanároknak a nagy hangi megterhelés is okozhat hangképzési zavart. A beszédtechnika-órák emellett hozzájárulnak ahhoz is, hogy magabiztosabbá váljunk.

– Miben tud segíteni egy operaénekesnek?

– Beszédtechnika-órán tudatossá tesszük a beszédet, bővítjük az eszköztárukat, az érzelmek átadásában pedig igen fontos ismeretet jelent, hogy mely beszédtechnikai elem milyen hatást kelt.

– A hangerő is fokozható gyakorlatokkal?

– Ez főképpen légzéstechnika függvénye, tehát természetesen javítható, tanulható.

– Az emberek egy része alkohol hatására félrebeszél. Ezen is lehet gyakorlással változtatni?

– Ez nem beszédtechnika kérdése, idegrendszeri reakcióról van szó, ilyenkor az egész test koordinációja módosul.

– A dadogás gyógyítható?

– Igen összetett a probléma, pszichés és öröklött tényezők is lehetnek a háttérben. Mindemellett tudatos gyakorlással jelentősen javítható vagy eltüntethető a beszédzavar. Itt jegyezném meg, ha valaki foglalkozik a saját beszédével, az kitűnő lehetőség önmaga megismerésére is. Másrészt óriási sikerélmény, ha tudunk változtatni a beszédtechnikánkon. Felnőttként sokkal nehezebb a pöszeségen változtatni, viszont a felnőtt sokkal tudatosabb, motiváltabb abban, hogy eredményes legyen, ami nagymértékben javítja az önbecsülést.

– Figyeli a környezetében mások beszédét?

– Inkább csak észreveszem, ha eltér a megszokottól.

– Mi mozdítja ki ebből világból?

– Leginkább a futás és a varrás, ezek a ritmikus mozgások megnyugtatnak.

Hangszépítő műhelyt is vezet

Salamon Réka 1980-ban született Szekszárdon. Balatonszemesen nőtt fel, a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában magánének és szolfézs-zeneelmélet szakon érettségizett. Budapesten az ELTE magyar szakán diplomázott, és elvégezte a Gyógypedagógiai Főiskolát logopédia szakon. 2008-tól a PTE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján dolgozik, de tanított beszédtechnikát a PTE Művészeti Karán és a Pécsi Művészeti Gimnáziumban is, továbbá a Hang(sz)építő Logopédiai Műhelyt vezeti. Férje, Straub Tamás gitárművész, két gyermekük van, Ákos 10, Julianna 2 esztendős.