A pernyét kutatják a Tüskésrét környékén, kormánytámogatással mentesítik a Zsolnay-pályát

Több, egymással párhuzamosan is futó, nem kizárt, hogy később akár egymással végül összefüggésben lévő ügy is zajlik Tüskésréten és környékén. Bár egyelőre a volt zagytározókon végeznek kutatófúrásokat, de kérdés, hogyha a területen korábban elhelyezett 3,5 millió tonnányi pernyét alkalmasnak találják az újrahasznosításra, akkor azt, vagy annak egy részét miként termelik ki a város szívében a már rekultivált területről.

Bóka Máté

A baloldali önkormányzat tavaly decemberben azt közölte, hogy bár a Sportoldával megegyezés született még az előző városvezetés idején az egykori Zsolnay-pálya haszonbérletéről, helyette inkább a Várkői-stadion egyik, jelenleg salakos pályáját ajánlották fel számukra. Ezt azzal magyarázták, hogy változott az önkormányzat városfejlesztési terve a Balokány és környékét illetően, a pálya pedig a vasúttól délre fekszik, a Tüskésréttel szomszédos.

Nagyjából ezzel egy időben jelentették be, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium pályázatán – tehát egy kormányzati szervtől – 18,2 milliót nyertek a focipályán felhalmozott illegális hulladék elszállítására. A városháza ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta, hogy a pályázati kiírás megjelenését követően felmérték az általunk is ismert illegális hulladéklerakókat, és végeztek egy költségbecslést, hogy mely terület esetén mekkora anyagi ráfordítással lehetne az adott helyszínt hulladékmentessé tenni. Olyat kellett választani, ahol várhatóan nem lett volna reális esély arra, hogy a közeljövőben a városüzemeltetési költségkeret terhére rendbe tudják tenni – fogalmaztak. A pécsi önkormányzat a terület jövőbeni elképzelései kapcsán meglehetősen homályosan fogalmazott, annyit mondtak ugyanis, hogy jelenleg előzetes tervezés fut, és az előzetes talajfelmérések is elindultak és a konkrét tervekről a még ki nem írt uniós pályázatok alapján születik meg a döntés.

Az erőmű környékén több zagykazettába került a pernye, aminek hasznosítását kutatják most a szakemberek

Mindezek mellett pedig egy másik közlésükben azt is bejelentették, hogy az erőmű egykori zagytározójának tartalmát elemző kutatófúrásokat indítottak el. A Balokánytól délre eső területen április első napjaitól összesen 12 kutatófúrást végez majd egy pécsi cég, azt vizsgálva, hogy az 1961 és 1970 között a széntüzelés melléktermékeke, a pernye mennyiben használható. Úgy számolnak, hogy az adott időszakban a területen nagyjából 3,5 millió tonnát raktak le, ennek a vegyi összetételét vizsgálják meg, ellenőrzik szilícium-oxid-, alumínium-oxid- és vasoxid-, valamint nedvességtartalmát. Az eredmények tudatában dönthetnek a hasznosításról. Az viszont most kérdés, hogy a por állagú anyagot milyen módszerrel lehet úgy elszállítani, kitermelni a belvárostól és lakóházaktól pár száz méterre fekvő, már rekultivált területről a későbbiekben, hogy azzal a környezetet ne terheljék meg.

Évekig termelhetik ki, ha hasznosítható
A fúrásokat hamarosan megkezdő „2M” Mecsek Marketing Kft. részéről Várbíró Zsolt tulajdonos azt mondta, hogy nemzetközi szinten már használják az anyagot útalapokba, vagy éppen betongyártáshoz, és a korábbi évtizedekben idehaza a pécsi pernyét is használták különböző utakhoz. Hozzátette: a cégük Spanyolországban végzett már pernyeletermelést mintegy tíz méteres vastagságban zökkenőmentesen, annak felhasználását helyi vállalatok kezdeményezték. A pécsi kazettában lévő anyag elvitele függ a felhasználási igényektől, amit majd a kutatási eredmények után lehet meghatározni. A becslések szerint 5–10 évet vehet ez igénybe. A jelenlegi védőpillérek és azon lévő növényzet megtartásával Pécsen is el lehet végezni a munkát úgy, hogy jelentősen csökkenthető legyen a környezeti terhelés a por és a zaj tekintetében – mondta.

Képünk illusztráció.