Át kell dolgozni a korábbi stratégiát, a pécsi baloldal késve tette meg a lépéseket

A nemzeti oldal az év elején jelezte, hogy miközben a 2021–27-es uniós finanszírozási ciklus már a nyakunkon van, a baloldali önkormányzat nem készítette el az aktualizált Integrált Városfejlesztési Stratégiát. A jobboldal meglátása szerint ez a dokumentum ugyanis azért fontos, mert ez alapján lehet felfűzni a különböző nagy projekteket egy pontos fejlesztési vonal mentén, mert csupán egy ötlethalmazzal nem lehet jelentős fejlesztésekre forrást elnyerni.

A kritikákat azért fogalmazták meg, mert az elmúlt időszakban a súlyos koalíciós válság miatt pozícióharcokkal, kiszorítósdival foglalkoztak a városházán, s bár később egy belsős képviselői egyeztetésen felvázoltak különböző projekteket a városvezetés részéről, ezekről egyelőre nem adtak részletes felvilágosítást a közembereknek.

A baloldaliak mindenesetre már korábban kijelentették, hogy az előző fideszes városvezetés idején elkészült stratégiát dolgozzák át, vagyis várhatóan attól merőben eltérő célkitűzéseket nem határoznak meg. Mindez pedig a nemzeti oldal szerint cáfolata annak a hazug állításnak, hogy az előző városvezetés nem csinált semmit, hiszen például több mint 100 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg Pécsen. Április elején – tehát három hónappal azután, hogy ezt jelezte a jobboldal – Péterffy Attila polgármester döntött a stratégia aktualizálását elvégző cégről, amiről kiderült, hogy ugyanaz a vállalkozás, amelyet a fideszes városvezetés is felkért, így – közvetve – ezzel is elismerték a korábbi szakmai munkát. A baloldal egyébként azzal érvelt még januárban, hogy fejlesztési kosarakat állítanak össze, és szerintük részletesen előkészítik a célokat még idén.

Csizmadia Péter, a Fidesz városházi frakcióvezetője viszont most azt mondta, hogy a probléma az, hogy kisebb célok, mint például egy-egy csarnok építése, vagy óvoda felújítása esetében ez még működhet is, de a kiemelten fontos beruházások ügyében – mint például ha 100 hektárnyi ipari parkot szeretett volna venni a város, vagy egy logisztikai központot létesíteni – nem léptek érdemben.

– A Dél-Dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna kifejezetten gazdaságfejlesztési célokat szolgáló projektlistájába Pécsről jóval kevesebb került be megítélésem szerint, mint Kaposvárról. A somogyi megyeszékhelyen ugyanis már előre dolgoztak ezen, pedig Pécsen is tudni lehetett már erről legalább tavaly ősz óta. Hamarosan a zónás projektekről már kormánydöntés is születik – tette hozzá. – A hét évre szóló uniós ciklus projektkiírásai mellett az uniós helyreállítási alapra is lehet pályázni, ezzel kapcsolatban a városvezetés egyelőre olyan elképzeléseket fektetett le, amelyek a város fenntartható működtetéséről szólnak, ami nem rossz irány ugyan, de megint csak nem kifejezetten a gazdaságfejlesztési célokat szolgálják. Azért lett volna szükség a stratégia mihamarabbi aktualizálására, mert abban éppen ezeket a kérdéseket, célokat lehetett volna meghatározni az alapoktól kezdve.