Földesi Annamária tonnaszám süti a lángost

Csak tonnákban mérhető az a lisztmennyiség, ami az évtizedek során megfordult főszereplőnk keze alatt. Bár maga csak keveset fogyaszt belőle, mert vigyáz a vonalaira, teljes odaadással tud beszélni a munkájáról a Partiumból származó asszony.

– Azt talán mindenki tudhatja, lángost nem lehet ripsz-ropsz sütni – árulta el Földesi Annamária. – Hatvan percnél gyorsabban elképzelhetetlen az ügy. Hiszen dagasztani kell, várakozni rá, hogy megfelelően feljöjjön a tészta, csak utána lehet nyújtani, majd beletenni a forró olajba. Türelmetlenkedésnek itt nincsen helye.

– A sütödéjük előtt rendre sor áll, de nem azért, mintha lassúak lennének.

– Az állandó íz és állag nagyon fontos. Mi kizárólag minőségi alapanyagokat használunk fel, törekedve az állandóságra. Ahány ház, annyi szokás, hozzánk rengetegen járnak vissza. De azért a kéz mellett a lélek is benne van az egész munkában, azt határozottan kijelenthetem.

– Régebben nem a gazdagok kedvence volt a lángos, mostanában viszont kissé magasnak tűnnek az árak.

– Lehet, de itt belejátszik a bérleti díj, az energia, a munkaerő bére, némi haszonkulcs, szóval számos tényező befolyásolja azt, mennyit kell kifizetni érte. Hiszen a tej, az élesztő ára is kúszik felfelé.

– Szülőhelyén, az erdélyi Margittán is eszik ezt a csemegét?

– Felénk nem annyira népszerű. Bár voltam ott életem párjával és a két, már felnőtt lányommal együtt, megmutattam hol cseperedtem fel, de a lángos ismeretét nem onnan hoztam. Így is volt mire rácsodálkozniuk a szeretteimnek odaát.

– De a saját termékét legalább szokta nekik az asztalra tenni?

– Ha kérik, kaphatnak. Bár otthon azért nem állok neki ilyen feladatnak. Inkább egy kis tésztát lecsípek a maradékból, úgy egyszerűbb az ügy. A magam konyhájában inkább feltekerem, de előtte jól megtöltöm valami húsfélével. Úgy szinte kivétel nélkül sikert arat, ez nem vitás. Főleg, ha a belseje puha, foszlós, levegős vagy inkább likacsosan feljött. A lángos közepén a vékony „pergamen” a hibás nyújtásról árulkodik. Figyelni kell rá sütés közben is, mert könnyen odakap. Néha a nagy kapkodásban, igaz ritkán, de már én is égettem meg párat.