arckép

2021.07.30. 17:36

Mitől sikeres egy város? Az egyetem kulcsfontosságú egy település életében

A siker mindennapi életünk része, számos területen arra törekszünk, hogy ezt elérjük. Rácz Szilárd pécsi kutató nem csak a saját életében szeretne sikeres lenni, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont intézet Dunántúli Tudományos Osztályának vezetője a városok sikerességét kutatja.

Fodor Szabina

a20210722_R‡cz Szil‡rd kšzgazd‡sz a Dun‡ntœli Tudom‡nyos IntŽzet oszt‡lyvezet?je_PŽcs_LL_DN.

Fotó: Laufer László

– Hol kezdődött ez az egész?

– A Pécsi Tudományegyetemen végeztem közgazdászként, és mindig is érdekesnek tartottam a városok gazdasági szerepét és ennek átalakulását. A délkelet-európai országoknál ez nagyon különlegesen alakul, ahol egyébként 30 év alatt akkora változás történt, mint 100 év alatt. A régiókból államok, a kisebb városokból fővárosok lettek, amelyek korábban nem így működtek.

– Nemrég sikerült elnyernie az Új Nemzet Kiválósági Program ösztöndíjpályázatát a győri Széchenyi István Egyetemen. Kik nyerhetik ezt el?

– Különböző kategóriákban az alap-, mester- vagy doktori képzésben tanulók, valamint fiatal oktatók, kutatók nyerhetik el az ösztöndíjat a Bolyai+ kategóriában. Azonban előtte egy másik, az MTA ösztöndíját kell elnyerni, amely az úgynevezett doktori előkészítését segíti. Erre évente 400-600 kutató pályázik, és körülbelül 150-en nyerik el.

– Mikor lesz sikeres egy kisebb európai város?

– A kutatásaim azt erősítették meg, hogy minden esetben volt egyfajta fejlesztési koalíció, összefogás az akadémiai szféra, az önkormányzat, a gazdasági szereplők és a civil szervezetek között. Számos helyen érdemi ipar és tőke híján az egyetem szerepe kulcsfontosságú a fejlesztésben és a foglalkoztatásban. Azok a térségek tudtak sikeresek, lenni, ahol az egyetem az oktatási és alapkutatási feladatai mellett helyileg elkötelezett, úgynevezett szolgáltató egyetemmé tudott válni. Szerencsések azok a városok, amelyeknek van ipari múltjuk. Magyarországon Győr a bezzeg példa, de említhetjük Miskolcot is, ami szép lassan visszakapaszkodott, és harminc évvel a rendszerváltás után újra ipari városként tarthatjuk számon.

– Pécsett is nagy jelentőséggel bír az egyetem. Mit gondol erről?

– Az biztos, hogy egyetem nélkül nem ilyen lett volna a város átalakulása. A rendszerváltáskor Pécs még relatíve fejlett város volt. Itt nem kellett annyira a válságkezelésre pénzt fordítani, mint Észak-Magyarországon. 2011 óta a PTE a legnagyobb foglalkoztató a térségben. Ha nem lenne, akkor biztos, hogy a város kulturális élete sem működne ilyen színvonalon. A klinikumnak szintén nagy a szerepe, ugyanígy sokat számítanak a városban megtalálható gyűjtemények, múzeumok is.

– Pécset össze lehet hasonlítani bármely másik településsel?

– Két várost ritkán hasonlítunk össze, ugyanakkor a fővárosoknál teljesen egyértelmű, hogy versenyeznek egymással. Vannak olyan kutatások, amelyek a régióközpontokat vizsgálják, ezek azonban nagyon eltérőek a kelet-közép-európai országokban.

– Mitől sikeres egy város?

– A település sikerességét mutatja, hogy milyen vonzó belső erőforrásokkal rendelkezik, és azokat milyen külső tényezőkkel tudja kiegészíteni. Az emberek a sikeres városokba költöznek, de ez egy dinamikus, korszakonként változó folyamat.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!