Csodával határos módon maradt épen a faragvány

A várban most hétvégén is sokan vettek részt Régert András múzeumpedagógus idegenvezetésén, amelynek során kitért a faragvány megtalálására is. Bartos György művészettörténész-falkutató 2014-ben fedezte fel az alkotást a vár nyugati bejárata feletti homlokzat falában.

A vár 1543-as török általi ostroma során korabeli források tanúskodnak arról, ahogy a vezér a kápolnába lépve leverte lándzsájával az egyik szobor kezét. Nem várt méltóbb sors a többi emberábrázolásra sem, így ez a fájdalmak férfija (vir dolorum) képtípusba tartozó, késő gótikus alkotás sem maradhatott az eredeti helyén, mely a kutató szerint a kápolna lehetett. Úgy tűnik, a szentségtartó tetejét ékesítette a sebzett, de a szemét már épp felnyitó Jézus ábrázolása. Eredete az 1460-as évekre datálható, a ma is látható freskókkal együtt a kápolna Garai Jób idején történt átépítésekor születhetett.

Bartos szerint az, hogy a siklósi remekmű apró karcolásokkal átvészelt majdnem ötszáz évet, csodával határos. A kőfaragvány felfelé nézve, falazókőként habarcs és téglarétegek alatt várta megtalálóját évszázadokig. A művészettörténész szerint nagy eséllyel a törökök ostromuk után magyar kőműveseket dolgoztattak a helyreállításokon, ugyanis a dombormű olyan épségben került elő, ami az építő óvatos, szerető gondoskodásáról tanúskodik. A falba rejtették a további rombolás elől, míg végül a 2014-es feltárások legutolsó mozzanataként találtak rá.

A kutató intuíciója és a szakértelme együttesen kellett ahhoz, hogy meglássa a szépen megmunkált kőhasábban a lehetőséget, és két segítőjével, egy villanyszerelővel és egy gépkezelővel felszínre hozta a művet. A munkához két ablak közti pillért kellett megbontani, de a feltárás sikerrel zárult, s azóta minden látogató ismét méltó helyén csodálhatja meg a feltámadás első pillanatában ábrázolt Krisztus-alakot.

Láthatjuk, a hozzáértő-érző tekintet számára a történelmi épületek falai a mai napig tartogatnak meglepetéseket – talán többek közt ez a hangulat is teszi oly’ vonzóvá a siklósi várat látogatói számára.

Garai idejében

Az külön említésre méltó érdekesség, hogy Garai Jób idején készülhetett az alkotás, aki Mátyás király uralkodása idején kegyvesztettként siklósi várába vonult vissza.

A megbízásával készült gótikus átépítések viszont kiváló mecenatúráról tanúskodnak. Különös és a valóságot árnyaló tapasztalat, hogy hasonlóképp az erkölcsi szempontból megkérdőjelezhető reneszánsz pápaság kiemelkedő hagyatékához, az utókorra hagyott művészeti emlékek nem mindig a saját korában legközkedveltebb történelmi alakoknak köszönhetők.