Fő vonalakban így számolják az öregségi havi fix nyugdíjat

Nos, senkinek nem ajánlom, hogy maga próbálja a várható havi nyugdíját kiszámolni, mert rendkívül bonyolult az eljárás. Viszont minden számítást ellenőriztetni lehet, ha megkapjuk a kész kimutatásunkat. Mindemellett leegyszerűsítve a folyamatot, az alábbi tényezőkre érdemes odafigyelni. 

Az öregségi nyugdíjat 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának napjáig elért keresetek és jövedelmek (ami után nyugdíjalap-befizetés történt) havi átlaga alapján kell meghatározni. 1992. március 1-től 2013. január 1-jéig a járulékalapot képező keresetek és jövedelmek meghatározása a naptári évben érvényes egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határ figyelembevételével történik. 
Az öregségi nyugdíj alapját képező nettó havi átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy az évek során a bruttó kereseteket nettósítani kell, ebből levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot, a magánnyugdíjpénztári tagdíjat, valamint a munkavállalói és vállalkozói járulékot, továbbá 2010. január 1-jétől az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot. 
 

Aztán jön a valorizálás: a nyugdíjazást megelőző években a kereseteket az országos nettó átlagkereset évenkénti növekedéséhez igazítják, és összegzik az adott naptári években figyelembe vehető bérezett napok számát is (osztószám). Majd a járuléktalanított és adótlanított valorizált keresetek összegét elosztják az osztószámmal. Az így kapott napi nettó átlagkereseten rengeteg kiegészítő szabályt alkalmaznak, felszorozzák havi mértékre, s így születik meg a havi nettó „életpálya” átlagkeresete. 
 

Amit még látni kell
Néhány fontos kiegészítő információ: a nyugdíjszámítás alapjába minden olyan fizetés, jövedelem beszámít, amiből a kifizető levonta és befizette a járulékokat. Ilyenek például a különböző jutalmak a jubileumi évek után vagy az év végi célprémiumok is. Továbbá ha egy adott évben tört időt dolgozott valaki, akkor az arra az időszakra eső jövedelem is beszámít az összesített nettó keresetbe. Értelemszerűen ekkor nem a naptári év napjai, hanem az esztendőben ledolgozott napok száma jelenti az osztószámot.