Információkra éhesek a végzős gimnazisták Baranyában

Összeállításunk előkészületei során harminc érettségi előtt álló baranyai gimnazistát kérdeztünk meg terveikről, javaslataikról és nehézségeikről. Úgy tűnik, a fiatalok tizenegyedikes-tizenkettedikes korukban már egészen határozott elképzelésekkel rendelkeznek, sokan az egyetemi szakok mellett konkrét pályát is meghatároztak, amelyen terveik szerint elhelyezkednének a jövőben. 

A diákok a kutatás során megfogalmazhatták, mi lenne számukra az álommunka, s azt is, hogy mi az a terület, ahol reálisan el tudják képzelni a munkába állást. Ez a két terület nagyrészt egybeesett, sokan olyan szakokra jelentkeznek, mely a jelenlegi hobbijukhoz, érdeklődési körükhöz is kapcsolódik. 

Ugyanakkor nem egy diák adott hangot annak, hogy nehezen látja át, adott egyetemi szakok után milyen területeken, milyen konkrét pozícióban tudnak majd elhelyezkedni. Egy-egy, a családból vagy az internetről ismert opciót ismernek, azonban sok lehetőségre nincs rálátásuk, ez nehezíti azt, hogy a leginkább hozzájuk illő utat válasszák. 

– Probléma, hogy a fiatalok elképzelése az adott szakokról és munkákról gyakran a médiából, sorozatokból, filmekből származik, vagy esetleg családi minták alapján orientálódnak egy-egy irányba, de ez utóbbi esetben sincsenek mindig tisztában a valós elvárásokkal, amelyeket például egy ügyeletes orvossal szemben támasztanak. Megesik, hogy más várja őket az egyetemen, mint amit elképzeltek – fogalmazta meg egy pécsi középiskolai tanár. 

Ennek érdekében a fiatalok többen is javasolták, hogy gyakrabban járhatnának egyetemista hallgatók a középiskolákba, ahol részletesebben, reálisabban tudnának mesélni arról, mire számíthatnak a diákok. Az is fontos lenne, hogy több betekintést nyerjenek a jövőbeli lehetséges munkahelyek, szakmák követelményeibe, hogy valós képet kapjanak a mindennapi munkáról. Az is segítség lenne a fiatalok szerint, ha minél több pályaválasztási tanácsadáson vehetnének részt, ahol önismereti programokkal is segítenének rájönni arra, hogy milyen pálya lenne a legmegfelelőbb számukra. 

Bár sok gimnazista diák már korán elkezd specializálódni, a középiskolai tagozat, majd a fakultáció kiválasztása is ez irányba mutat már, a pedagógus ennek ellenére óva int a korai „szakbarbárrá” válástól. 

– Fontos lenne, hogy kilencedik és tizedik osztályban még nyitottak legyenek minden tantárgy iránt, ne zárkózzanak be ilyen korán, még akkor sem, ha ez pluszerőfeszítést igényel, mert rájöhetnek, hogy egészen máshoz van tehetségük, mint amilyen szakmát gyermekként elképzeltek. Az is esélyes, hogy később is  jól fognak jönni a szélesebb körű ismeretek, s akár úttörők lehetnek a szakmájukban más területről hozott ismeretek birtokában tett felfedezéseiknek, szerzett tudásuknak köszönhetően – mondta a gimnáziumi oktató. 

Nem kudarc az irányváltás sem

Bár az érettségi és a felvételi jelentik az első nagy kihívást a fiataloknak, ez csak a kezdet, s nem tragédia, ha valami nem az elképzelések szerint alakul. 

– Egy sikertelen felvételi után is van élet, s bár ez okozhat önértékelési és anyagi gondokat is, előfordulhat, hogy egy-két év alatt értékes tapasztalatokat szereznek, érettebbek lesznek a fiatalok, ami a későbbi pályájukon is hasznos lesz. Ma már teljesen normális a pályamódosítás felnőttként is, sosem késő irányt váltani, ha szükségét érzi valaki – mondta a pedagógus.