Iskolai étkezés: a felszívódás sem hatékony, ha rohanva ebédelünk

Erről az olvasói felvetésről kérdeztük Enyedi Csabát, a Baranya megyében is piacvezető közétkeztetési vállalat, a Hungast kommunikációs igazgatóját. 
– A probléma az, hogy a sűrű iskolai napirend eleve nem teszi lehetővé azt, hogy a gyerekek nyugodtan elfogyasszák az ebédjüket, pedig ez nagyon fontos lenne – mondta a szakértő. 

– Az ételt a frissesség és az élelmiszerbiztonság érdekében csak forrón szolgálhatják fel az iskolákban, ami helytálló gondolat, de a rövid szünetekben így még nehezebb elfogyasztani az ételt. Főleg, a forró leves okoz így nehézséget. A tapasztalatok alapján a gyerekek már kevésbé igénylik a levest az ebédhez, inkább a szülők azok, akik megszokták ezt a fogást, és ragaszkodnak hozzá. A nagy adag forró leves eltelíti a gyerekek hasát, és a második fogásra már gyakran sem hely, sem idő nem marad. Így azonban nem tudnak megfelelő mennyiségű tápanyagot bevinni az ebéd során – fogalmazott Enyedi Csaba. 

Egy pécsi szülő elmondta, gimnazista lányának többször is esik egybe az ebédidő a testnevelésóra előtti szünettel, ilyenkor a diák egész egyszerűen nem tud ebédelni, vagy ha épp be is lapátolná az ételt, rögtön utána kellene futni, mozogni. 

– Az izomzat megfelelő működéséhez rengeteg vérre, energiára van szükség, azonban azt is tudnunk kell, hogy a legenergiaigényesebb anyagcsere-folyamat az emésztés. Ebéd után legalább 1-2 órát eltölt a gyomorban az étel, ha ekkor kezdünk sporttevékenységet, akkor az emésztéstől vonjuk el az ahhoz létfontosságú vért és az energiát, s nem fogjuk megemészteni megfelelő módon a táplálékot. Ebből a szempontból még az éhgyomorra történő sportolás is jobb, de óriási probléma, ha emiatt viszont teljesen kimaradhat egy főétkezés – állapította meg Enyedi Csaba. 

Úgy tűnik, igen fontos lenne az iskolai órarendbe beilleszteni egy legalább 45 perces ebéd­időt, ahogyan a szakember is megfogalmazta. A testnevelésóra és az étkezés közt pedig legalább 1-2 óra el kellene, hogy teljen. 
– A tápanyagok megfelelő felszívódásához arra is szükség van, hogy megéljük magát az étkezést. Ha rohanva, kapkodva étkezünk, a testünk másképp hasznosítja a bevitt táp­anyagokat, mint ha nyugodtan tudnánk elfogyasztani őket – mondja Enyedi Csaba. 

Bizonyára nem lenne rövid folyamat az átállás egy normalizált, lényegesen egészségesebb iskolai étkezési kultúra bevezetésére az oktatási szegmensben, hiszen a fiatalok megszokták a rohanást. A gyerekekben is fontos lenne kialakítani azt az érzést, hogy nincs nyomás rajtuk, nyugodtan ebédelhetnek, nem kell sietni. 

Ebből a szempontból példaértékűnek mondható Olaszország, ahol lényegesen tovább tarthat az ebédszünet. – Az olaszok társadalmi eseményként tiszteletben tartják az étkezést, és megadják a módját az ételek elfogyasztásának, ebből a szempontból tanulhatnánk tőlük – tette hozzá a szakértő.