Mennyit ér a 13. havi nyugdíj és az inflációkövetés?

Nekem viszont potenciális páciensként az jut eszembe, hogy ha ezt meglépik, akkor vajon lennének -e most háziorvosok (döntően nyugdíjas korúak) a kis falvakban, a külvárosi rendelőkben. 

Ez a béremelés leginkább azért össznépi rázós ügy, mert így nyilvánosságot kaptak az orvosi keresetek, ami beindította a lavinát: minden ágazatban elkezdődött a zúgolódás, hogy az ő diplomájuk és munkájuk miért ér ennél sokkal kevesebbet. A bérminimumot máris magasabb szintre vitték, s több szakterületen megkezdődtek a bértárgyalások. 

Mert az ember mindig viszonyít. Emlékszem bányamérnök koromban volt egy aknász kollégám, aki ezt a bérfeszültség kérdést így zárta rövidre: „Nem számít, hogy időnként mennyi emelést kapok, de tíz forinttal mindig legyen több, mint a kollégáim közül bárki másé.” 

Összességében ezért ragaszkodnak minden cégnél ahhoz a titoktartáshoz, hogy a fizetéseket csak az érintettek ismerjék, ne lásson bele egyik kolléga a másik havi keresetébe. 

S hogy miként kezeljék ezt a helyzetet a nyugdíjasok? Nos, sokan hangoztatják, hogy a bérekkel emelkednek az árak is és nyílik a az átlagnyugdíj meg az átlagbér közti olló. De valóban kifelejtették ebből a bérfejlesztési körből a nyugdíjasokat? 

Mert azért azt pontosan látni kell, hogy a nyugdíjakat évről évre igyekeznek inflációhoz igazítani, ami az elmúlt tíz évben például kb. 10x3, azaz harminc százalékos emelést jelentett, s ilyen szintű egyenletes keresetnövekedésre egyetlen ágazatban sincs példa. És ez a plusz juttatásoknak csak az egyik oldala. A kiegészítő prémium a további inflációváltozást kompenzálja, a 13. havi nyugdíj bevezetése pedig egyszeriben kb. 12 százalékos nyugdíjemelésnek felel meg személyenként, ha hónapokra leosztjuk az összeget. Így pedig már egyáltalán nem olyan kellemetlen a leányzó fekvése.