Üde színfoltja lett a városnak a felújított Rózsakert

Az idő nem a legszebb arcát mutatta szombat délelőtt, amikor a Pécsi Egyházmegye a Kovász Családi Fesztivál keretén belül megnyitotta a nagyközönség előtt a Rózsakertet, ahol 1954 és 2010 között a pécsiek körében igencsak népszerű zenés-táncos nyári vendéglátó egység működött. A kertre 2010 után lakat került, hogy most megújult külsővel újra a pécsiek kedvenc helyévé váljon.

Az ünnepélyes megnyitót a felújított Rózsakertben tartotta volna Felföldi László pécsi megyéspüspök, de a borús, esős időjárás miatt a Dóm Kőtárba vitték a rendezvényt, amely színültig megtelt idősekkel, fiatalokkal és kisgyerekekkel.
 

– mondta Felföldi László pécsi püspök, akinek szavai mosolyt csaltak az emberek arcára, majd a nyitóbeszéde után megáldotta a Rózsakertet. Lehet, hogy ennek a hatására, de amint kiléptünk a Dóm Kőtárból, kisütött a nap Pécs felett.

A Rózsakertbe már 10 órára sokan eljöttek, voltak gyerekes családok, akik nagyszüleikkel közösen érkeztek. Három idősebb nőt állítottunk meg, akik a rózsák közelében beszélgettek.

– Lányom talált rá az interneten, hogy újra nyitják a Rózsakertet. Mondta is, hogy anya, annyit meséltél róla, nézzétek meg a barátnőiddel – említette Bartisné Gagyi Ágnes. – Finom hely volt, élőzenével, táncparkettel, szép rózsákkal, jó kiszolgálással. Mikor kicsit lazulni akartak a szüleim, akkor jöttünk. Ők táncoltak, én fagylaltot kaptam.

A nyugdíjas barátnők megemlítették, az, hogy a püspökség felújította és a nagyközönség számára látogathatóvá tette a kertet, illetve  az egyház kinyitotta a kapuit, az első lépés lehet afelé, hogy az emberek visszatérjenek a kereszténységhez, ami újra az életük részévé válhat. 

A Rózsakert szombattól szabadon látogatható – hétfő kivételével – a hét minden napján 10.00 – 18.00 óra között. A park nemcsak a városi zöldfelületek méretét gazdagíthatja, hanem új rendezvényhelyszínként szabadtéri koncertek, egyházi és világi programok helyszínévé válhat.

A kert legrégebb fája százéves 
A kert elnevezéséhez híven, alkalmazkodva a környező műemléki helyszínhez, a rózsavirágok lettek itt hangsúlyosak: a kúszórózsák, a bokorrózsák és az ágyasrózsák. A kiültetendő rózsafajtákat a történeti dokumentációra hagyatkozva választották ki: így kapott helyet a kertben a fás bazsarózsa, a mályvarózsa, a rózsalonc és a labdarózsa is. Ezek mellett a különböző évszakokban megtalálható még a hortenzia, a gránátalma, a füge, a gólyaorr, a tűzeső, a krókusz, a cickafark, a díszhagyma, a fehér liliom, a nőszirom, valamint az északi részen megmaradt egy cseresznyefa is. A kert legrégebbi fája a déli kerítésfal melletti, több mint 100 éves hársfa, amely már az 1912-es kataszteri térképen is szerepelt.