Őri László: Magyarország minden fórumon a békét hangsúlyozza

A katonai megemlékezéseket már évek óta a Szabolcs Fejedelem Hagyományőrző Egyesült szervezi, és mivel január 12-én az egyesület fiataljai a budapesti, központi megemlékezésen vesznek részt, majd két napra rá Sopronban, így a nyolcvan évvel ezelőtt történt doni katasztrófáról január 7-én délelőtt tartottak megemlékezést Pécsett.

– mondta Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke, aki hangsúlyozta, bízik benne, hogy a béke győzedelmeskedik, és megszűnik a vérrontás. A pécsi megemlékezés végén az egybegyűltek koszorúkat helyeztek el az emlékműnél.
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1943. január 12-én a szovjet támadás következtében megkezdte a 2. magyar hadsereg a súlyos áldozatokkal járó visszavonulását, ami a történelemkönyvekbe és az emlékezetekbe doni katasztrófaként vonult be. 

Mínusz negyven fokban indult a támadás

A hazatért IV. hadtest parancsnoka legnagyobb elismerését fejezte ki a somogyi, baranyai és tolnai honvédek hősiességéért, írta a Dunántúl 1943. áprilisában. A IV. hadtest parancsnokával, Heszlényi altábornaggyal a Dunántúl című helyi lap készített interjút 1943. májusában, amelyből most idézünk.

„ A IV. hadtest közel egy esztendős harcai belekerülnek majd a nemzet történetkönyvébe. Hőstetteiket és erőfeszítéseiket megörökíti a történelem az utókor számára. Hogy mégis már most megismerje a közönség, a mi hős fiainkat, a IV. hadtest honvédeinek dicsőséges helytállását a rászakadt szörnyű helyzetekben, a Dunántúl munkatársa felkereste vitéz Heszlényi József altábornagyot és megkérte, hogy a Dunántúl olvasói számára ismertesse az alája rendelt IV. hadtest harcait”, írta 1943. május 5-én a Dunántúl. Az interjúból idézünk.

Az altábornagy a lapnak elmondta: a mostani világháború orosz földön vívott harcai sokkal keményebbek, mint a korábbi, azért mert a fegyverek jóval korszerűbbek, páncélosgépek és repülők is óriási számban állnak rendelkezésre. Az altábornagy kiemelte, hogy 1943-ban az oroszoknak sikerült mindezekből a korszerű fegyverekből óriási mennyiséget felhalmozni, és ennek tudható be téli sikereiknek a titka.

– A IV. hadtest a harcvonal közepén állott. Az oroszok óriási erejű támadása január 12-én a hadtest balszárnyát érte. A támadást rendkívül heves tűz előzte meg, nehéz tüzérséggel, aknavetőkkel, Sztálin-orgonákkal és nagyerejű bombazáporral –  nyilatkozta az altábornagy, aki hozzátette, hogy az volt a parancs, hogy minél tovább tartsanak ki azért, hogy a felsőbb vezetésnek ideje legyen a nagyobb tartalékokat összevonni.

A cikkben az altábornagy megemlítette, hogy az oroszok igen nagy fölénnyel, helyenként 6-9-szeres túlerővel támadtak, sőt a IV. hadtesttel szemben közel 200 páncélos harckocsit is bevetettek.

– A veszteségek ezekben a harcokban nagyobbak voltak, mint eddig, amit elősegített az orosz támadás igen heves előkészítése, azonkívül a kegyetlen orosz tél, a hideg elérte a 40 fokot is – mondta az altábornagy.