2023.02.10. 20:33
Betekintettünk Drakula pincéjébe a föld alatti kirándulás során
Tavaly december 14-én újraindult a pécsi Széchenyi tér alatti pincetúra. A föld alatti kirándulást minden hónap második szerdáján tartják, így a Művészetek és Irodalom Házából induló föld alatti kiránduláson mi is részt vettünk. A túrán Gábor Olivéren, a múzeum túravezető régészén és a Pétáv alagútmesterén kívül tizenhatan vettünk részt.
Fotó: Laufer László
– A bor tárolásának kihagyhatatlan része a pince, így mindig meg-megújuló lelkesedéssel ásunk mi, régészek, hogy megtaláljuk a rómaiak pincéjét Pécsen, ahol a bort tárolták. Ábrázolást, borkészítéshez szükséges tárgyakat találtunk, de római pincét nem – mondta a föld alatti túra elején Gábor Olivér.
A közel egyórás pincetúra során a Széchenyi tér alatt sétáltunk, eljutottunk egészen a Dzsámiig, illetve több elágazást is láthattunk, volt amely a földhivatalhoz, illetve a Palatinus szállodába vezetett, amit tábla is jelzett.
– A pincék hőmérséklete állandó, télen kellemes. Ezt a hajléktalanok is tudták, sokan itt teleltek át egészen addig, míg a Pétáv nem vette használatba a pincerendszert
– mondta Gábor Olivér.
A kirándulás során benézhettünk Drakula pincéjébe, amiről annyit tudtunk meg, hogy a középkorban Pécs kettős város volt, külön volt az egyházi központja és a világi. A világinak a Széchenyi tér volt a közepe, ami egyben vásár- és piactér is volt. Mint Gábor Olivér elmondta, ez a tér nem volt akkora, mint jelenleg, hanem a közepén, ahol a Szentháromság-szobor található, egy óriási háztömb állt, az épületek között kisebb sikátorokkal. Fennmaradt egy írott forrás, hogy négy évvel Mátyás király halála után itt a Széchenyi téren eladták Drakulának a házát. Mint megtudtuk, Mátyás király idejében a főúri foglyokat, túszokat nem tömlöcbe zárták, hanem királyi udvartartással járták az országot.
És hogy honnan jött a Drakula-pince elnevezés, azt is megtudtuk. Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) idején felújították a Széchenyi teret, ekkor találtak rá egy középkori pincére itt. – Mikor a régészeti feltárás során egy újságíró benézett az árokba, felkiáltott, legyen ez a Drakula pincéje – mondta Gábor Olivér.
Az EKF ideje alatt felmerült, hogy a pincét, vagyis Drakula pincéjét, bemutatnák a nagyközönségnek, de ebből nem lett semmi. A pincét visszatemették, ám hogy mégis láthatjuk az úgynevezett Drakula-pincét, azt a Pétávnak köszönhetjük, ugyanis a pincejáratban egy rácsos ablakon keresztül nézhetünk be a Drakula-pincébe.
A föld alatti kiránduláson megtudtuk azt is, hogy a pécsi bor a peronoszpórajárványig híresebb volt a villányinál.
A pincerendszerben kapott helyet a távhővezeték, az 1970-es évek végén elsősorban a belváros légszennyezettségének csökkentése motiválta azokat a terveket, amelyek a távhőrendszer belvárosi kibővítésének lehetőségeit vizsgálták. Már ekkor előkerült a meglévő belvárosi pincerendszer felhasználásának ötlete, de a döntéshozók mégis a hagyományos betoncsatornás megoldást választották. El is kezdődött az építkezés a Jókai utca felől a postáig, majd onnan a Kossuth tér irányában, de a közlekedési fennakadások miatt hamar módosítottak a terveken. A Munkácsy utca nyomvonalán már a Bányászati Aknamélyítő Vállalat szakemberei hajtották ki azt az alagutat, amely a Széchenyi tér alatt összekapcsolódott a meglévő, részben török kori pincékkel. Igazi technológiai kuriózumként ezekben a pincékben kapott helyet a távhővezeték.
